Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIII. kötet. (Budapest, 1903)

26 vették, anélkül, hogy eme fizetés és a ház használatba vétele alkalmával akár a munkahiány értékére, akár a kötbérre nézve igényüket fentartották volna, akkor a felebbezési biróság az anyagi jogszabály sértése nélkül helyesen döntött akként, hogy alpereseknek eme igényei lemondás által elenyésztek, mert jogszabály az, hogy a jogról való lemondás a jogosítottnak nemcsak kifejezett nyilatkozataiból állapitható meg, hanem oly cselekményeiből, is következtethető, amelyek a lemondási szándék iránt kétséget fen nem hagynak, már pedig az alpereseknek a felebbezési birór ság ítéletében megállapított fentebbi minden jogfentartás nélküli fizetési és használatba vételi cselekményei ilyeneknek tekintendők. A használatba vételi cselekmény ily természetén nem változtat az, hogy a házat nem maguk az alperesek, hanem az a lelkészük vette használatba, akinek részére a ház az AJ a. szerződés szerint papi lakul építtetett, mert ez a használatba vétel az alperesek nevében történtnek tekintendő. 12. A vagyonnak a gyermekre egyedül a holtig való tartás kikötése mellett való átruházása, állandó birói gyakorlat szerint visszteher nélküli vagyonátruházásnak tekintendő. — Az örökhagyó özvegyének özvegyi joga, az örökös özvegyéét megelőzi. — Az özvegyi jogot rendszerint csakis a törvényesen elválasztott és birói Ítélettel vétkesnek nyilvánított nő veszti el. De megállapittatott felperes özvegyi joga a fenforgó esetben azért is, mert férje házából való távolléte hűtlen elhagyásnak nem volt minősíthető s mert alperesek nem igazolták, hogy a felperes az özvegyi jogra érdemetlenné vált. (Curia 1902 június 24. 2950/902. sz. a.) A szolnoki kir. törvényszék: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: . . . Felperest keresetével, mellőzve annak megbirálását, vajon felperes magaviselete által az özvegyi jog érvényesítésére érdemetlenné tette-e magát vagy nem s azt, hogy