Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIII. kötet. (Budapest, 1903)

i6 illetve édes atyjához kérdést intézve, ezek vele szemben a hirek valótlanságát állították s az alperes érintetlen hajadoni mivoltát erősítették volna, hogy pedig ez megtörtént, felperes a per során egyáltalán nem is állította : felperes érvénytelenítés iránti keresete ezen okokból elutasítandó volt. A debreczeni kir. ítélő tábla: A kir. ítélő tábla a kir. tör­vényszék ítéletének a kereset főtárgya iránt rendelkező részét megváltoztatja akként, hogy a peres felek között létrehozott há­7assági viszonyt érvénytelennek nyilvánítja. Indokok: A nemi tekintetben való érintetlenség (a szü­zesség) egymagában véve nem képezi ugyan a nőnek olyan lényeges személyi tulajdonságát, melyre nézve annak a hiánya, még ha az arra vonatkozó megtévesztés bizonyított volna is, az 1894: XXXI. tcz. 55. §-a értelmében a házasság érvényteleníté­sére alapul szolgálhatna, mert ez az állapot a nő érzéki közre­hatása, vagy nemi érintkezés nélkül, valamely más külerőszak befolyásával is bekövetkezhet. Az a körülmény azonban, hogy a nő házasságra lépése előtt már gyermeket szült, igenis vonatkozik a nőnek oly lényeges személyi tulajdonságára, melynek elhallgatása a másik házastárs­nak a házasság megtámadására jogos alapot szolgáltat ; mert egy hajadon leánynak az az életmódja, mely egy gyermek születését vonja maga után, a nő előélete erkölcsösségének olyan fogyatko­zásáról tanúskodik, mely a leendő hitvestárs erkölcsi érzületét méltán sértheti s a házasságnak nemcsak erkölcsi, de a leendő férjnek a szabad akaratból való elhatározására szolgáló jogi alap­ját is megtámadhatja s ezzel a házasság czélját és fenállását szük­ségszerűen veszélyezteti. Az adott esetben, a kir. törvényszék által helyesen kifejtet­tek szerint a felperes kellően bizonyította azt, hogy az alperes a vele kötött házasságra lépése előtt egy gyermeknek a megszülése következtében s ennek előzményei következtében vesztette el nemi érintetlenségét; már pedig annak a gyermeknek a szülése eltagadhatatlan bizonyítéka az alperes erkölcsi érzülete oly ha­nyatlásának, melynek kellő időben való felfedezése okot szolgál­tathatott a felperesnek nemcsak arra a feltevésére, hogy az ethi­kai alapját vesztett jövendőbeli házassági viszonyból bizalomteljes

Next

/
Thumbnails
Contents