Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIII. kötet. (Budapest, 1903)

8 mutatta, nyilvánvaló, hogy a mégsemmisitési eljárás F. L. által a biróság rosszhiszemű megtévesztése mellett tétetett folyamatba s igy a megsemmisitést kimondó 110752/899. sz. végzés hatályon kivül helyezendő volt. A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság végzését helybenhagyja a benne foglalt indokok alapján és azért, mert azon felelősségnél fogva, amely a megsemmisitett okmány kiállítóját az 1881 : XXXIII. Icz. 19. §-a értelmében terheli, az a jog, hogy oly esetben, mint a jelenlegi, mikor a megsemmisités nyilvánvalóan a bíróságnak megtévesztésével eszközöltetett ki, a megsemmisítésnek és azzal járó jelzett felelősségének megszüntetését szorgalmazhassa, a megsemmisitett okmány kiállítóját kétségtelenül megilleti ; és mert a beterjesztett büntetőbírósági iratokból kitetszőleg a büntetőbíróság által jogérvényesen tényül megállapittatván az, hogy a kérdésben forgó sorsjegy felfolyamodó férjének F. A.-nek birtokában sohasem volt és igy az említett sorsjegy nem lehetvén birtokában felfolyamodónak sem, aki azt nevezett férjétől kapottnak állította és akinek jogán a megsemmisítési eljárást folyamatba tette, felfolyamodónak a megsemmisités megszüntetése iránti kérelem felett való külön meghallgatása teljesen feleslegesnek jelentkezik. 4A csődnyitást megelőzően jogot szerzett jelzálogos hitelezőnek külön kielégítéshez joga lévén, jogosítva van ő a kérdéses ingatlanra zárlatot vezetni, de ennek daczára az ingatlant a tömeggondnok kezelése alól elvonni és más zárgondnok kezelése alá helyezni nem lehet. (Budapesti kir. tábla 1902 június 26. 4383/902. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság végzését akképpen változtatja meg, hogy a zárlat alkalmával bevezetett zárgondnokot ebbeli tiszte alól felmenti és az elsőbiróságot a további szabályszerű intézkedések megtételére utasítja. Indokok; Végrehajtatónak, mint a csődtömeghez tartozó ingatlanra a csődnyitást megelőzőleg jogot szerzett jelzálogos hitelezőnek külön kielégítéshez joga lévén, az általa említett ingatlan