Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIII. kötet. (Budapest, 1903)

xxxv a körülménynek bizonyítása, hogy a hitelezőnek a válságos időn belül teljesitctt fizetés felvételére általában, vagy akkor még joga nem volt, a támadt!) tömeggondnokot terheli. — A lejárat tekintetében kitöltetlenül aláirt váltókat a hitelező bármikor lejártakká teheti, lejárt követelésére pedig a csődtörvény 27. §. 3. pontjában érintett válságos idő alatt is hatályosan fogadhat el fizetést., — 31 105. Ha a biztosítási végrehajtás a lefoglalt tárgyakra a szoros zár alkalmazása nélkül azoknak továbbra is a közadósnak birtokában való visszahagyása mellett csupán a zálogjog megszerzésével s nem is az összes vagyonra foganatosíttatott, pusztán abban, hogy a közadós a foglalásnak foganatosítását eltűrte, a közadós anyagi zavarának olyan jele nem nyilvánul, mely a fizetések megszüntetésével egy jellegű lenne. — De nem bizonyít a közadós fizetésének megszüntetése mellett az ezen biztosítási végrehajtás alapjául szolgált veszélybizonyitvány sem, ha az ebben említett kielégítési végrehajtás közadós ellen foganatosítva nem lett; valamint az sem, hogy a biztosítási végrehajtást 9, illetőleg 19 hóva' megelőzőleg bizonyos ingó dolog kiadása iránt és közjegyzői okiratba foglalt női tartásdíj iránt foganatosíttatott végrehajtás, amely tovább nem is szorgalmaztatott. — A közadós ellen a kir. kincstár részéről közigazgatási uton illeték erejéig foganatosított zálogolás nem olyan, amely egymagában véve a fizetés megszüntetésének tényét jelentené ... __. — _._ ___ _._ 201 114. Elutasittatott csődnyitás iránt előterjesztett kérelmével a hitelező, aki a panaszlott ellen mint az adós örököse ellen lépett fel, mert egyrészt a panaszlott a becsatolt okiratokon levő és az örökhagyótól származottnak állított névaláírás valódiságát és igy a követelés valódiságát és fennállását is tagadta, és mert másrészt az a körülmény, hogy a panaszlott a kérdéses tartozást is feltüntető hagyatéki leltárt aláirta, az 1894: XVI. tcz. 47. §. 2. bekezdése értelmében arra nézve, hogy a leltárba felvett tartozás fenáll, elismerésnek nem tekinthető, annál kevésbbé a fenforgó esetben, midőn panaszlott a hagyaték ügyének tárgyalásakor panaszos követelésének mint fenn nem állónak a leltárból való kihagyását kérte- ... — — 221 115. A mennyiben a csődtömeg a közadós mint bérlő által kötött bérleti és haszonbérleti szerződésnek teljesítését a maga részéről igénybe veszi, annyiban a viszonszolgáltatást is, mely a bér összegében nyer kifejezést, teljesíteni tartozik; attól az időtől fogva azonban, mikor a bérleményt a.,megfelelő felmondás után a bérbeadó rendelkezésére bocsátja, utóbbinak már nem szerződés teljesítésének követeléséhez, hanem csupán esetleges kártérítési igénye kielégítésének követelhetéséhez van joga : ezt az igényét bérbeadó ép ugy. mint a csődtörvény 19. §-ának rendelkezése esetében, csak mint csődhitelező érvényesítheti — — — — ... 222 116. A csődtörvény 78. §-ának az a rendelkezése, mely szerint a csődet