Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIII. kötet. (Budapest, 1903)

M4 sitani, hogy annak fele részére az elhalt ajándékozónak tulajdonjogát az ítélet alapján bekebeleztethessék. (1901 október 22„ 2088/901. sz. a.) A m. kir. Curia: A kereset főtárgyára nézve mindkét alsóbiróság ítélete részben megváltoztattatik és felperesek e tekintetetben keresetükkel egészben elutasittatnak. Indokok: A keresethez A. a. bemutatott 1884 április 10-én kelt vagyonátruházási szerződés, halálesetre szóló ajándékozás szerződésnek van czimezve ugyan, mindamellett azonban ez a szerződés jogi természeténél fogva halálesetre szóló ajándékozást nem képez, mert ez a kétoldalú szerződés, amelyben a megajándékozott kötelezettségeket is vállal magára az ajándékozóval szemben, s az ajándékozó lemondott az ajándékba adott ingatlan tulajdona feletti minden rendelkezési jogról, s csak annak használatát tartotta fen részben magának életére ; nevezetesen lemondott az ingatlant illethető végrendelkezési és egyéb bármi néven nevezendő jogügylet köthetési jogáról, sőt engedélyt adott arra is, hogy a megajándékozott tulajdonjogát az ajándék tárgyát képező ingatlanokra a telekjegyzőkönyvben elő is jegyeztethesse. A dolog ily állásában a szerződésnek az a kijelentése, hogy a megajándékozott a tulajdonjogot csakis az ajándékozó halála után szerezheti meg, más jogi jelentőséggel nem bir, mint azzal, hogy a szerződésnek emiitett intézkedése által, a korlátlan tulajdonjognak a megajándékozott által megszerzésére egy későbbi időpont lett meghatározva. Ez a szerződés tehát élők közötti kétoldalú ajándékozásnak lévén tekintendő, mint ilyennek érvényességéhez a törvény a végrendeleti intézkedések érvényességéhez megkivántató külkellékek létezését meg nem kivánja, hanem elégséges, ha az alakilag a törvénykezési rendtartás szabályainak megfelel. S minthogy a fenforgó szerződés az utóbb emiitett törvény szabályainak megfelel, felperesek azt abból az okból, mert az a törvény által előirt kellékekkel nem bir, érvényességében meg nem támadhatják, mindezeknél fogva, s mert a jogügyletek nem helytelen elnevezésük, hanem valódi belső tartalmuk és jogi természetük szerint minősitendők és birálandók el : mindkét alsóbiróság ítéletének részben megváltoztatásával felpereseket keresetükkel annak főtárgyára nézőn egészben elutasítani kellett.