Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIII. kötet. (Budapest, 1903)

H2 (Curia 1902 szeptember 10. 5372/902. sz. a.) A m. kir. Curia: A 400 K női hozomány és kamata iránti viszonkereset felett rendelkező részében mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztattatik, s 1. r. alperes özv. Cs.-né a 400 K női hozomány és kamata iránti viszonkeresetével elutasittatik. Indokok: El kellett I. r. alperest a hozomány iránti viszonkeresetével utasítani, habár a tanuk vallomásai által bizonyítva van, hogy 1. r. alperes férjhez menetelekor 400 K hozományt vitt férjéhez, az örökhagyóhoz, aki azt ingatlanaiba beruházta,, mert örökhagyó a furtai 226. sz. telekjegyzőkönyvben felvett öröklött belsőségének felerészét, valamint a furtai 440. sz. telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanokból őt illető — szintén öröklött — illetőségének felerészét minden ellenérték nélkül átruházta 1. r. alperesre, ezzel az 1400 K értéket képviselő vagyon átruházással pedig 1. r. alperes hozományára nézve teljes kielégítést nyert. = Ugyanigy döntenek ugy a hozományra, mint a hitbérre nézve a Dtár u. f. XI. k. 40., XIII. k. 162. sz. XXVIII. 297., 298. III. f. XXII. 85. sz. a. közölt határozatok. 69. A férj, aki vagyoni helyzeténél fogva felesleges jövedelem felett nem igen rendelkezett, jogosítva volt a neje hosszas betegségéből keletkezett rendkívüli kiadásokat, beleértve az orvosi, gyógytári, kórházi és betegápolási költséget is, a neje által szüleitől kapott vagyon terhére fedezni, az ezek kiegyenlítésére fordított összeg erejéig tehát nejének, illetve hagyatékának hitelezőjévé vált. — A házasság tartama alatt keletkezett adósság annak daczára is a házastársak közös adósságának volt tekintendő, hogy az adóslevelet mint kötelezett csak a férj irta alá, mert örökhagyó és férje közt a házasság tartama alatt teljes vagyonközösség állott fen s a férj kezelte ugy a házasság tartama alatt szerzett, mint a nejére szüleitől háramlott vagyont is, ilyen körülmények közt pedig ugy a szerzett vagyon, mint at