Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIII. kötet. (Budapest, 1903)

I2Ó 64. A bér a bérlemény használhatásának ellenértékeképen követelhető. Ha tehát a bérlő a bérleményt közigazgatási hatósági tilalom következtében nem használhatta, a bérbeadó a nem használhatás idejére bért jogszerűen nem követelhet. Az ügy ily jogi állásánál közömbös az, hogy a bérlemény használatát eltiltó hatósági intézkedésre a bérlő szolgáltatott-e okot, mert igenlő esetben is a bérbeadó nem a bér követelésére, hanem esetleg kártérités érvényesitésére volna jogosítva. (Curia 1902 szeptember 4. I. G. 97/902. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati biróság: Alperes felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési biróság Ítélete megváltoztattatik felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Alaposnak találtatott alperesnek az a panasza, hogy a felebbezési biróság jogi döntésénél az anyagi jogszabályt a helytelenül alkalmazta. A felebbezési biróság ítéletében ugyanis tényként az van megállapítva, hogy peres felek az A) alatti szerződési okiratot aláírták, és hogy köztük az A) alattinak megfelelő szerződés jött létre. Ez a szerződési okirat pedig azt tartalmazza, hogy felperes bérbe adta az alperesnek az ott körülirt házát és egyéb épületeket az alperes részéről postaszállitásra használt lovak és az ezekhez szükséges alkalmazottak elhelyezése czéljára olyképen, hogy az istállófen tartás, átalakítás, építkezés és tatarozás a felperes bérbeadó terhére esend, míg alperes bérlő az általa használt helyiségek tisztántartásáról saját költségén tartozik gondoskodni, továbbá, hogy felperes lóo lóra elegendő vizet szolgáltató kútról köteles gondoskodni. A felebbezési bíróságnak a beszerzett közegészségügyi hatósági iratok tartalmából vett tényállása szerint a bérelt telepen 1899. év őszén az alperes által alkalmazott postakocsisok közt hasi hagymáz-megbetegedések fordultak elő. Továbbá a felebbezési biróság ítéletének a közegészségügyi