Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIII. kötet. (Budapest, 1903)

I 20 helyben ; mert a marasztalás nem eskütől feltételezett, hanem feltétlen és joghatályos Cs. M.-né örökösei ellenében arra az esetre, ha a megítélt tőke és kamatai az elsősorban marasztalt F. A.-tói be nem hajthatók, ily esetben pedig a zálogjog előjegyzése a telekkönyvi rendtartás 92. §-a értelmében elrendelhető. * -K = Hogy az eskütől feltételezetten marasztaló ítélet alapján előjegyzésnek nincs helye, 1. Dtdr u. f. XXX. 149. III. f. XIII. 132. és XIX. k. 28. sz. a. közölt határozatokat. 61. A gondnokság alá helyezési per folyamatba tétele a kir. Curia 11. sz. döntvényében megjelölt indokokból épugy nem képezheti telekkönyvi feljegyzés tárgyát, mint a telekkönyvi rendtartás 148., 152. és 155. §-ában megjelölt többi összes perek. (Curia 1902 október 24. 3736/902. sz. a.) A csongrádi kir. járásbiróság: Sz. J. és társainak V. L. elleni gondnokság alá helyezési perében a szegedi kir. törvényszék azon megkeresésének, hogy a gondnokság alá helyezési per folyamatba tétele a V. L. nevén álló csongrádi ingatlanokra följegyeztessék, hely nem adatik. Mert a már elrendelt gondnokság alá helyezés a telekkönyvi rendtartás 104. §-a értelmében feljegyzendő ugyan, azonban a gondnokság alá helyezés elrendelése előtt az ez iránt indított pernek folyamatba tétele el nem rendelhető, mert a telekkönyvi feljegyzés tárgyát csakis a telekkönyvi rendtartás 148., 152. és 155. §-aiban megjelölt perek képezhetik, amint az a kir. Curia 11. sz. döntvényében is kimondatott; a gondnokság alá helyezés per pedig a hivatkozott 148., 152. és 155. §-okban megjelölve nincsen, igy a gondnokság alá helyezési per folyamatba tétele a m. kir. Curia 11. számú döntvényében megjelölt indokokból épugy nem képezheti telekkönyvi feljegyzés tárgyát, mint a telekkönyvi rendtartás 148., 152. és 155. §-aiban megjelölt többi öszszes perek és mert amennyiben a gondnokság alá helyezési ügy