Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIII. kötet. (Budapest, 1903)

IX Lap 109. Habár az állandóan követett birói gyakorlat, de a kereskedelmi törvény 335. jártak egyenes rendelkezése szerint is, a szerződés ? teljesítését rendszerint csak az követelheti, aki a szerződést a maga részéről teljesítette vagy teljesíteni kész, mégis a félnek, aki oly szerződési kötelezettséget vállalt el, amelynek teljesítése különös előkészületet igényel és nagyfontosságú közrendészeti és közegész­ségügyi tekinteteket érint, számolnia kell azzal, hogy a kötelezett­ségének részéről megkezdeti teljesítése szünetelést nem tür és így az esedékes járandóságnak a másik fél részéről való visszatartása sem a szerződésnél, sem tekintettel a vállalkozó által elvállalt kö­telezettség különleges természetére, az általános jogszabályoknál togva a vállalkozót, kinek módjában állott a járandósága vissza­tartása miatt a megfelelő jogvédelmet igénybe venni, nem jogo­sítja fel arra, hogy az elvállalt kötelezettség teljesítését egészen abbahagyja és ez által ennek a teljesítésnek a kifejtettek szerint kizártnak tekintendő szünetelését előidézze _-_ — — 361 110. A háztulajdonos az épületére akár általa, akár utasítására mások által elhelyezett tárgyaknak leesése által a másoknak okozott kárért, vis major esetén kivül. felelős. Nem változtat ezen az a körülmény, hogy az, ki a leesett 'tárgy elhelyezését teljesítette, erre kellő szak­értelemmel bírt ._- — ___ — — --- _— 211 123. A helyi szokásból valamely azzal azonos jogszabály létesitésére, vagy a feleknek ennek megfelelő jogalkotó tényeire következtetést vonni azért nem lehet, mert a felek cselekvényeinek jogi szem­pontból való hatályossága és értelme nem a helyi jogszokásra való vonatkozással, hanem az általános jog szabályai szerint bírálandó el, és az általános joggal meg nem egyező helyi jogszokás figye­lembe csak akkor jöhet, ha a szerződő felek azt mint a szerződés feltételét kifejezetten kikötötték. — Aki minden különös feltétel és a teljesités idejének meghatározása nélkül valamely összeg fizeté­sére magát a biróság előtt érvényesíthető jogezimen kötelezi: erre a jogosított kérelmére bármikor kötelezendő.-- .._ ___ 240 144. Felek a vétel tárgyát tévő ingatlanra és a vételárra megállapod­tak és az eladó a vevőtől foglalót, majd vételár részletet is kapott. A vételár lefizetésének módjára és idejére nézve a felek többször értekeztek ugyan, de erre nézve megállapodás köztük nem léte­sült. A kir. Curia kimondotta hogy a jelen esetben annak meg­határozása, hogy a vételár mily módon s mely időben egyenlit­tessék ki, az adásvételi jogügylet lényeges alkatelernét képezte, az erre vonatkozó megállapodás hiányában az adásvételi szerződés megkötöttnek nem tekinthető. . — — — — — — — 269 156. Az elvont haszon iránti kereseteknél a per tárgyának természeté­hez képest a valószínűségi adatok is támpontot nyújthatnak arra, hogy a szerződésszegésből a vétlen félre nézve haszon elvesztése származott és ennek mennyisége a sommás eljárási törvény 65.

Next

/
Thumbnails
Contents