Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIII. kötet. (Budapest, 1903)

60 vényes házasságból származott gyermekekkel egyenlő részben van hivatva atyja után az öröklésre, annálfogva felperes törvényes öröklési jogát néhai L. Imre után megállapítani, s miután a hagyatéki iratokból kitűnik, hogy örökhagyó után ezek szerint nem 5, hanem 6 örökös van hivatva az öröklésre, annálfogva a L. Imre hagyatékát képező összes ingatlanok lU részét — a nem kifogásolt özvegyi jog fenhagyása és biztositása mellett — törvényes öröklési jog czimén tulajdonjogilag felperesnek s ebből folyólag a többi testvérek 1—5. rendű alperesek örökrészét is lU—1lf> részben megítélni s őket feljogosítani kellett, hogy ezt a megítélt részt ekképpen tulajdonjogilag is javukra bekebeleztethessék. (1901 október 31. 17037/901. sz. a.) A nagyváradi kir. ítélő tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja indokaiból s azért, mert az anyakönyvi kivonat mint közokmánynyal bizonyítva van, hogy felperes a F. Zs. 3. r. alperes és néhai L. Imre között 1870 április 14-én kötött házasság által a vallás- és közoktatásügyi miniszternek 15194'901. sz. rendeletével törvényesíttetett, és miután ezen hatósági rendelkezés bíróilag felül nem bírálható, tehát igazoltnak volt veendő az, hogy felperes a házasfelek törvényesített gyermeke, aki tehát jogosítva van az atyja utáni törvényes örökösödési jogát érvényesíteni. (1902 január 30. 3970/901. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: Az anyakönyvi kivonattal bizonyítva van, hogy a házasságon kivül született felperes utólagos házasság által törvényesíttetett. Ezzel szemben alperesek tartoztak volna bizonyítani, hogy felperes az utólagos törvényesités folytán apául tekintendő örökhagyótól nem származik. E részben a nagykorú alperesek felhozták és bizonyítani is kívánták azt a tényt, hogy az örökhagyó halála előtt 1—2 évvel azt jelentette ki, hogy a felperes nem tőle származik s azt gyermekéül el nem ismeri, minthogy azonban egyedül ez a nyilatkozat nem alkalmas a bizonyitandó tény megállapítására s erre nézve más bizonyíték és ténykörülmény az alperesek részéről fel nem hozatott, az, hogy a felperes nem származik az örökhagyótól, bizonyítottnak nem tekinthető. Ennélfogva és mert az utólagos házasság által törvényesített gyermek a házasság tartama alatt született törvényes gyermekké!