Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXII. kötet. (Budapest, 1903)

28 összegnél 104 frt 92 krral többet vett fel, őt ez összegnek a fel­peres részére leendő visszafizetésére kötelezni s az elsöbiróság Íté­letét ez összeg erejéig helybenhagyni kellett, ugyancsak helyben­hagyandó volt a fenti összegen felül még 12 frt 25 kr. erejéig terjedő marasztaló része is, mert kétségtelen, hogy az alperes az 1200 írt tőke után kamatok czimén 49 frtot vett fel, holott őt a 2/a. jutalomlevél szerint is a tőkéből csak 900 frt illette, s igy a kiutalt s felkezelt kamatokból sem járhat neki több, mint az őt jogosan megillető kamatjutalék, a mi 36 frt 75 krt tesz ; a jogtalanul felkezelt 12 frt 25 kr. kamatnak visszatérítésére tehát alperest szintén kötelezni s az elsöbiróság ítéletét ez összeg ere­jéig is helybenhagyni kellett. Meg kellett azonban az elsöbiróság ítéletét a fentiek által nem érintett részében változtatni s felperest keresetének a 234 K 17 f.-t kitevő két előbbi összegre meghaladó keresetével elutasítani, mert a jutalomdíj levél s a leszámolási ok­iratok valódiságát az ezt előttemező tanuk hitelt érdemlően bizo­nyították, már pedig ez okiratok tartalma szerint a felperes a behajtandó összegnek 300 frton tuli részét az alperesnek ügyvédi jutalomdijul átengedte, s az a kikötés nem azonos a per tárgyá­nak az ügyvédi rendtartás 57. §-a által tiltott magához váltásával, a 300 trtot pedig a felperes megkapta. (1901. évi november hó 19. 3342/901. sz. a.) A m. kir. Curia: A kir. tábla ítéletének megváltoztatásával az elsöbiróság ítéletét hagyja helyben. Indokok: Igaz ugyan, hogy a 2/a. okirat alaki szempontból szabályszerűen van kiállítva és igaz az is, hogy az az okirat lát­szólag ügyvédi jutalomdijnak egyességileg történt megállapítására vonatkozik, de ugy az okirat kiállításának előzményeiből, mint a per során előadott egyéb körülményekből okszerűen következtet­hető és megállapítható, hogy a 2/a. okirat a per tárgyának bur­kolt magához váltását tartalmazza. De támogatja ezt a következ­tetést az okirat szövege is, mert e szerint felperes csak 300 frthoz tart igényt és az azt meghaladó egész összegei ügyvéd úrra, ki felperest eddig képviselte és a ki a pert tovább is felperes nevé­ben fogja vinni, átruházza és tulajdonába átbocsátja, újra kijelent­vén, hogy a neki kifizetendő 300 frttal teljesen kielégítve lészen; ezekből a kitételekből pedig kivehető, hogy felperes tulajdonkép

Next

/
Thumbnails
Contents