Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXII. kötet. (Budapest, 1903)

IQ fizetendő összeg mennyiségét és a fizetési határidőt megmondotta volna, D.-nének magánügyeibe avatkozva azt a tanácsot adta, hogy még ráér fizetni ; sőt ezt a viselkedését még azzal is tetézte, hogy D.-né helyett fizetve, még B. ügyvédtől is elfogadott oly kedvezményt, melyet neki a fenforgó körülmények mellett semmi szin alatt sem lett volna szabad elfogadni. Panaszlott ezen ténykedései, ha azok egymagukban vétetnek elbírálás alá, egyenkint is elégségesek arra, hogy a fegyelmi vétséget külön-külön is megállapítsák ; minélfogva a kir. tábla ítéletének részben való megváltoztatásával őt 3 rendbeli fegyelmi vétségben bűnösnek kimondani, egyebekben ugyanazon ítéletben felhozott s a fentiekkel nem ellenkező indokai alapján helybenhagyni kellett. 11. A munkakönyvet az iparossegéd hitelezője vissza nem tarthatja még abban az esetben sem, ha azt az iparossegéd önként adta át a követelés biztosítására. (Curia 1902 február 4. I. G. 540/1901. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: Felperes felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési bíróság Ítélete annyiban megváltoztattatik, hogy az alperes végrehajtás terhével köteleztetik arra, hogy a felperes munkakönyvét a felperesnek 8 nap alatt kiadja ; a perben felmerült összes költség pedig a peres felek között egymás irányában megszüntettetik. Egyebekben azonban a felperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokok: A felebbezési bíróság abból a jogi álláspontból indul ki, hogy annak következtében, hogy a felperes munkakönyvét önként adta tartozásának biztosítására az alperesnek : a munkakönyvet az alperes mindaddig jogosult visszatartani, mig a felperes tartozását ki nem egyenlíti. A felperes felülvizsgálati kérelmében a felebbezési bíróságnak ezt a iogi álláspontját támadja meg, s azt panaszolja, hogy az jogszabályba ütközik, mert a munkakönyv zálog tárgya nem lehet és valamely követelés biztosítására nem szolgálhat. 2*