Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXII. kötet. (Budapest, 1903)

89 elbocsátása után munkába fogadni nem tartozott ; és igy e tekintetben valamint felperes előnyére nem szolgálhat az a körülmény, hegy alperes utóbb munkába fogadott olyanokat, kik a sztrájkban részt vettek, ugy nem szolgálhat az alperes hátrányára sem az a körülmény, hogy felperes a munkára korábban való jelentkezésben alperes hibáján kivül esetleg akadályozva volt. Az A. a. nyugbérszabályzat 6. §-ának 4. pontja szerint a nyugbért végleg elveszti az is, aki alperes gyárai szolgálatából büntetésből elbocsáttatik. Az a körülmény, hogy az A. a. nyugbérszabályzatban nincs meghatározva az, hogy alperes a gyári munkásait büntetésből mily esetben és miként bocsáthatja el, nem szolgálhat okul arra, hogy ama nyugbérszabályzat 6. §-ának 4. pontjának rendelkezése alkalmazást egyáltalában ne nyerhessen, hanem abból a körülményből jogilag az következik, hogy büntetésből elbocsátásnak tekintessék az az eset, ami az ipartörvény vagy az irányadó munkarend határozmányaihoz képest ilyennek minősítendő. Ha a munkaadó a törvény, munkarend vagy külön szerződés szerint felmondhat és ekként fel is mond, ez által a munkaviszony tisztán magánjogi alapon szűnik meg és igy ez a megszűnés jogilag nem bir semmiféle büntetési jelentőséggel; ellenben amikor az ipartörvény 94., illetőleg m. §-a és az irányadó munkarend a munkaadót feljogosítja arra, hogy bizonyos esetekben a munkást felmondás nélkül, tehát idő előtt elbocsáthatja és ez alapon a munkásnak az ipartörvény vagy az irányadó munkarend egyenes rendelkezésébe ütköző szándékos cselekménye miatt a munkaadó a munkást felmondás nélkül jogosan elbocsátja, az ilyen elbocsátás jogilag büntetési jelentőséggel bir ; következésképen amikor alperes felperest a sztrájkban való részvétel miatt felmondás nélkül jogosan elbocsátotta, ez az elbocsátás büntetésből történtnek tekintendő. Tekintettel már most arra, hogy a fen kifejtettek szerint tételes törvényeinkben a sztrájkban való részvétel egyenesen tiltott és esetleg büntetendő cselekménynek van minősítve és igy ez a részvétel egymagában véve súlyosabb jelentőséggel is bir, az a tény, ami miatt alperes felperest büntetésből jogosan elbocsátotta, szintén súlyosabb jelentőségű, következésképen az a körülmény, hogy felperes a sztrájkban részt vett és e miatt alperes