Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXII. kötet. (Budapest, 1903)

73 A m. kir. Curia: A kir. tábla Ítélete indokaiból helybenhagyatik. = A Curia 4423/98. sz. a. ítéletével a házassági törvény 53. §-ára alapított keresetet azért utasította el, mert a szülők fenyegető nyilatkozatai, figyelemmel arra, hogy felperes a házasság megkötése idejében 22 éves volt, oly mérvű fenyegetésnek nem tekinthetők, hogy az azok folytán keletkezett félelem felperest kényszerhelyzetbe hozta volna. 36. Az 1890 : XXVIII. tcz. 14. §-ának helyes értelme az, hogy a mesterséges bor gyártása és forgalomba hozatala által kihágást elkövetett egyén nemcsak pénzbüntetéssel, hanem ezenfelül a boritaladó megfizetése iránti kötelezettséggel is büntettetik, következőleg az id. §. a büntetés összegét állapítván meg, a boritaladó megfizetése is a kihágás alapján kiszabott büntetést képez, mely a csődtörvény 56. §-ában felsorolt pénzbüntetések és bírságok közé nem tartozik s a csődtömeg ellen nem is érvényesíthető. (Curia 1901 deczember 12. 602/901. sz. a.) A m. kir. Curia: Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztattatik, felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes a W. E. csődtömege ellen boritaladó czimén bejelentett és tömeggondnok által a felszámolási tárgyaláson kifogásolt kereseti követelés valódinak megítélését azon alapon kéri, hogy közadós mesterséges bor készítése és forgalomba hozatala által elkövetett kihágás miatt pénzbüntetéssel büntettetvén, az 1890: XXVIII. tcz. 14. §-a szerint a mesterségesnek itélt bor egész mennyiségeért a természetes bor után járó állami boritaladót is megfizetni tartozik. Az id. §-nak azonban nem az az értelme, amit a másodbiróság a felperes jogi álláspontjával egyezően annak tulajdonított, hogy t. i. az, aki mesterséges bor készítése és forgalomba hozatala által kihágást követ el, csak pénzbüntetéssel büntetendő, hanem az id. §. helyes értelme az, hogy a mesterséges bor gyártása és forgalomba hozatala által