Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXII. kötet. (Budapest, 1903)

65 telekjegyzőkönyvekbeli ingatlanok tartozéka és hogy a szerződésben emlitett tartozék alatt a malomjog is értendő : a felebbezési biróság tehát nem sértette az alperes felülvizsgálati kérelmében megsértettekül panaszolt jogszabályokat és törvénybeli rendelkezéseket. Alperesnek a malomjog értékére, illetőleg a kihallgatott szakértők e részben nyilvánított véleményére vonatkozó felülvizsgálati panasza e döntés következtében tárgytalanná vált. 33A vaspálya-vállalat az 1874: XVIII. tcz. 1. §-a értelmében nem felelős az olyan balesetért, melyet a megholtnak vagy sérültnek saját hibája okozott. — A sérültnek oly cselekménye, melynek veszélyességéről minden ép érzékű embernek tudnia kell, de amely a vasúti forgalmi rendszabályokban tiltva is van, az illető hibájának tudandó be. (Curia 1902 január 16. I. G. 521/901. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati biróság: Felperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokok: Alaptalan felperesnek az a panasza, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy a baleset okául felperes hibáját mondotta ki. Az 1874 : XVIII. tcz. 1. §-a a vaspálya üzeménél szenvedett halállal vagy testi sértéssel okozott kárért a vaspálya-vállalatot teszi felelőssé, kivéve, ha a vállalat bizonyitja, hogy a halált vagy a testi sértést elhárithatlan esemény (vis major), vagy egy harmadik személynek elhárithatlan és a vaspálya-vállalat részéről meg nem akadályozható cselekménye, vagy a megholtnak, illetőleg sérültnek saját hibája okozta. Arra nézve, hogy felperes testi sérülését elhárithatlan esemény, vagy harmadik személynek elhárithatlan cselekménye okozta volna, a tényállás meg nem állapíttatott, sőt a baleset okozójául ily tények nem is vitattattak. Ebben a perben tehát első sorban csak az képezte kérdés tárgyát, hogy alperes vasúti vállalat részéről hozattak-e fel, és a Döntvénytár. III. f. XXII. 5