Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXI. kötet. (Budapest, 1902)

IV Lap az az érvelés, hogy függő termésnek csak az tekinthető, ami termésnyerés czéljából alkalmas már a földtől való elválasztásra, mert eme felfogástól eltérően a függő termés előáll már az által, ha a mag a gazdászatilag erre kellő módon elkészített talajba akként elvettetett vagy ültettetett, hogy a föld a következő termés meghozatalára alkalmassá vált, következően a kisajátított területnek a vállalat által történt birtokba vételekor már létezett buzaés luczernavetés oly függő termést képezett, amely az 1881. évi XLI. tcz. 24. §-a szerint kárpótolandó ... —- — — 41 60. Aki a jogszerű birtokába került idegen ingó anyagot saját számára kikészítés által uj dologgá alakítja és ez által az illető anyag értékét többszörösen meghaladó forgalmi értékű uj dolgot állit elő ía fenforgó esetben nyers állapotban átvett téglát égettetett ki), az uj dolog tulajdonát megszerzi és az illető anyag tulajdonosa készpénzbeli megtérítésnél egyebet nem követelhet — __- 107 66. Egymagában az a körülmény, hogy a vagyonközösség megszüntetése iránti kereset egy jószágtestnek nem valamennyi birtokrészletére nézve tétetett folyamatba, a kereset elutasitásának alapjául nem szolgálhat; a telekkönyvi jószágtestnek, ugy egyes birtokrészletei lejegyzésével, mint az egyes birtokrészletek feldarabolása és lejegyzése melletti megosztása (telekkönyvi rendtartás J35- §•)> valamint az egyes birtokrészleteknek árverés utján való eladása (1881 : LX. tcz. 155. és 172. §-ai) a törvény által meg van engedve., __. .... -— __. — . .__ — 11& 67. Nem ütközik ugyan tiltó jogszabályba a közös tulajdont képező több birtokrészletnek olyan módon való megosztása s e móddal a vagyonközösségnek megszüntetése, hogy az előbb közös birtokrészletek az egyes tulajdonostársaknak egészben váljanak kizárólagos tulajdonává, de a vagyonközösségnek ilyen módon való megszüntetése csak a tulajdonostársak s az esetleges má's telekkönyvi érdekeltek megegyezésen alapulhat ___ ___ — 121: 93. Az ingatlanra és haszonvételeire feljegyzett elidegenítési és terhelési tilalom nem képezi törvényes akadályát annak, hogy a tulajdonos ellen a megelőzően feljegyzett korlátozással nyert jogok sérelme nélkül az ingatlan tulajdonosának hitelezői az ingatlanra zálogjogot szerezhessenek, de az ekképpen nyert zálogjogi bejegyzés csakis az elidegenitési és terhelési tilalom kitörlésével válhatik joghatályossá. — Ebből következik, hogy mindaddig, amig a zálogjogi bejegyzés joghatályossá nem válik, annak alapján a további végrehajtási jogcselekmények: az ingatlan állagára árverés, annak haszonvételére zárlat nem foganatosíthatók. (Budapesti kir. tábla.) i66» 107. Ha valaki más jövőben keletkezendő tartozása fejében megengedi ingatlanára a zálogjog bekebelezését, a biztosítási (óvadéknyujtási) ügylet következményeként történt zálogjogi bejegyzés hatálya, az ügylet jogi természeténél fogva attól függ, hogy az ily ügyletből