Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXI. kötet. (Budapest, 1902)

3° törvény 185. §-ának a) pontjára alapítja, állítván, hogy a felebbezési biróság jogszabályt sértett, midőn felperes vigyázatlanságára vont jogi következtetést abból a tényből, hogy felperes a raktárnok figyelmeztetése daczára, hogy a zsákok elcsúsztak, munkáját folytatta, és jogszabályt sértett, midőn, ha felperes részéről vigyázatlanság forgott volna is fen, a keresetet meg nem itélhetőnek mondotta ki. A felülvizsgálati kérelem törvényes alappal bir. Mert az [893 : XXVIII. tcz. 1. §-a a munkaadó kötelezettségévé teszi, hogy azon helyeken, hol munkásainak testi épsége leesés, vagy valamely tárgy lehullása által veszélynek lehet kitéve, a megfelelő óvintézkedéseket megtegye, a felebbezési bíróság Ítéletében pedig tényállásként meg van állapítva, hogy felperes és napszámos társainak a több sorban magasra rakott zsákokból az első sort el kellett hordaniok, a második sor pedig már csúszó félben volt a munka megkezdésekor, mely körülményre alperes raktárvezetője a munkásokat figyelmeztette és őket óvatosságra intette, ezek szerint alperes raktárvezetője már a munka megkezdésekor tudomással birt arról, hogy a megcsúszott zsákok leesése a munkásokat veszélyezteti s ennek daczára a figyelmeztetésen kivül egyéb óvóintézkedést nem tett, hanem a munka megkezdését megengedte, kétségtelen ezekből, hogy alperes alkalmazottja, kinek mulasztásáért alperes felelős, a fenthivatkozott törvényszakaszban előirt óvóintézkedések megtételét elmulasztotta s ez a körülmény, nem pedig felperes vigyázatlansága okozta a balesetet. Ebből folyólag az anyagi jogszabályok szerint alperes a felperesnek a baleset okozta kárért kártérítéssel tartozik. A felebbezési bíróság tehát e jogszabály megsértésével utasította el a keresetet, miért is stb. 14. A tömeggondnok dija és költsége csak azon hitelező ellen állapitható meg, aki a csődnyitásra okot szolgáltatott. Ez az eset nem forog fön akkor, ha a felek a tárgyalást elhalasztották és az ujabb határnapon egyikük sem jelent meg. (Curia 1901 június 27 828/90Í. sz. a.)