Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXI. kötet. (Budapest, 1902)

követelését köztörvényi uton érvényesíthesse, de váltói kereseti jogot, mely csak érvényes váltólevélre és váltónyilatkozatra alapitható, neki egyáltalában nem ad ; továbbá mert a kereseti váltókat felperesre forgatott S. és G. czég tagjának, G. M.-nak tanúvallomása szerint ez a czég, illetve a nevezett czégtag a váltókat a keletre nézve kitöltetlenül adta át felperesnek, felperes tehát jogosan nem hivatkozhatik arra, hogy a váltók keltezéséből azt kellett következtetnie, hogy azokat alperes akkor irta alá, a mikor már gondnokság alatt nem állott, ez a körülmény léhát nem szolgálhat okul a perköltség kölcsönös megszüntetésére. == A kiskorúság alatt vállait váltókötelezettségnek a kiskorúság megszüntetése után való elismerésére nézve lásd a Curiai Határozatok idei évf. 265. sz. a. közölt s hasonló értelemben döntő határozatot ; a nem sajátkezüleg, sem meghatalmazásból vezetett névaláírásnak utólagos jóváhagyására nézve pedig ugyanezt mondja ki a Dtár III. XI. k. 129. sz. a. közölt határozat. 5Az 1871 : VIII. tcz. 39. §-a illetve az 1891: XVII. tcz. 61. §-a értelmében a kir. tábla, mint elsőfokú fegyelmi bíróság által a fegyelmi eljárás elrendelése kérdésében hozott határozat elleni felebbvitel a határozat kézbesitésétől számitandó 8 nap alatt adandó be. Az 1871 : VIII. tcz. 59. §-ának 5. bekezdése értelmében ez a határidő a magánfélre nézve attól a naptól számitandó, a melyen a közvádlónak felebbviteli joga lejárt. Ez a rendelkezés azonban nyilván azokra az esetekre vonatkozik, a melyekben a határozat hozatalakor a vádat a közvádló képviselte. — A fegyelmi eljárást szabályozó 1871: VIII. tcz.-ben az igazolás, mint perorvoslat megengedve nincs. (Curia 1901 augusztus 13. 383/901. sz. a.) I. A győri kir. tábla mint elsőfokú fegyelmi biróság: A felebbezést visszautasítja s azt dr. M. L. ügyvédnek visszaadatni rendeli.