Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXI. kötet. (Budapest, 1902)

XXXVIII Fegyelmi ügyekben. 5. Az 1871 : VIII. tcz. 39. §-a, illetve az i8gi : XVII. tcz. 61. §-a értelmében a kir. tábla, mint elsőfokú fegyelmi bíróság által a fegyelmi eljárás elrendelése kérdésében hozott határozat elleni felebbvitel a határozat kézbesitésétől számítandó 8 nap alatt adandó be. Az 1871: VIII. tcz 59. §-ának 5. bekezdése értelmében ez a határidő a magánfélre nézve attól a naptól számítandó, amelyen a közvádlónak felebbviteli joga lejárt. Ez a rendelkezés azonban nyilván azokra az esetekre vonatkozik, amelyekben a határozat hozatalakor a vádat a közvádló képviselte. — A fegyelmi eljárást szabályozó 1871: VIII. tcz.-ben az igazolás, mint perorvoslat megengedve nincs — --- --- --- — --- — -— — 176. Bíró ellen a törvény téves alkalmazása miatt, még ha ez sérelemmel is járt a felekre, fegyelmi eljárásnak csak akkor van helye, ha a sérelem törvényes perorvoslattal elháritható nem lett volna. — Minthogy pedig a kibocsátott büntető parancs a BP.-ban tüzetesen körülirt módon a fél perorvoslata folytán hatályon kivül helyezhető, büntető parancsnak törvényellenes kibocsátása miatt az eljárt biró ellen fegyelmi eljárás nem indítható- — .__ ___ Ügyvédi rendtartás. 105. Az ügyvéd ügyvédi minőségben a bíróságok előtt teljesített teendőkért az ügyvédi rendtartás 61. és 62. §-aiban és az 1868. évi LIV. tcz. 89. §-ában foglalt rendelkezésekből folyóan csak abban az esetben követelheti dijainak és kiadásainak megállapítását és megítélését, ha a megbízótól írásbeli meghatalmazványnyal bir__ — 106. Az ügyvéd ellen az ügyvédi rendtartás 44., 46. és 48. §-okban felsorolt kötelességszegések valamelyike miatt emelt panasz folytán folyamatba tett vizsgálati ügyben az idézett tcz. 69. §-ának 2. bekezdése szerint egyedül a vizsgálat alapján hozott érdemleges határozat ellen van fokozatos felebbezésnek helye. (Kir. Curia.) — Az ügyvédi rendtartás 66. §-a alapján az abban meghatározott különleges eljárás az ügyvéd ellen csakis az ügyvédi meghatalmazási jogviszony esetében vehető igénybe. Nem keletkezik ügyvédi megbizási viszony, ha a megbízó az ügyvédre váltókat forgat, aki a váltók összegét saját nevében behajtja. (Budapesti kir. tábla.) 119. Az ügyfél és az ügyvéd között az iránt létrejött szóbeli megállapodás érvényessége, hogy az ügyvéd a reá bizott ügyben diiazást vagy kiadása megtérítését akár feltétlenül, akár bizonyos feltételekhez kötötten nem követelheti, a törvény által nem köttetik okirat kiállításához. — Az egyes ügyekben adott ügyvédi meg-