Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXI. kötet. (Budapest, 1902)

XXVIII ménycket a felmondási időre nem követelheti. (Budapesti kir. itélő tábla.) ... - — — — — — - - — 147 81. A módositott alapszabályoknak az az intézkedése, hogy a szövetkezet vállalatának tárgya kiterjesztetik a szövetkezeten kivül állók termékeinek elárusitására, mint a szövetkezetnek a kereskedelmi törvény 223. §-ában megirt czéljával ellenkező, a czégjegyzékbe be nem vezethető. (Budapesti kir. tábla.)... — — ... — 148 82. A kereskedelmi törvény 223. §-ának azt a rendelkezését, mely szerint a szövetkezet czélját tagjai hitelének, keresetének és gazdálkodásának előmozdítása képezi, nem lehet akként értelmezni, hogy a szövetkezet ezen czéljának elérése végett idegen érdekekben egyáltalán, tehát még abban az esetben sem járhatna el, ha a főczél, t. i. saját tagjai gazdálkodásának előmozdítása hatósági intézkedésnél fogva anélkül el nem érhető. (Budapesti kir. tábla.) 149 83. A korlátolt felelősséggel alakult szövetkezetek tagjainák felelőssége — az alapszabályok ellenkező intézkedésének hiányában — közgyűlési határozattal felemelhető. (Budapesti kir. tábla.)... ... 159 89. A biztosítási szerződésnek azon intézkedésén, hogy a biztosítási díj évenként fizetendő, nem áll be változás az által, hogy a biztosított az egész első évi dij felvételét nyugtató kötvény ellenében a díjnak csupán egy részét fizette készpénzben, a többiről pedig váltót adott, hanem ez által a biztosított csupán az első évi dijnak készpénzben ki nem fizetett többi részére részletekben teljesíthető halasztást kapott. Ezzel tehát az évi dijnak egységes voltán változás nem esett, az nem vált rövidebb visszatérő időszakokban fizetendő dijjá és a biztosított nem szabadulhat az egész évi dij fizetésének kötelezettsége alól. — A díjösszegek visszatérő jogi természetének meghatározásánál csupán az lehet mérvadó, hogy azok egy megosztható időszakra vagy pedig ugy köteleztettek, hogy azoknak megfelelő hányada bizonyos meghatározott időszakra jelentkezik megállapítottnak. ... ___ ... ___ ... ___ .__ 160 90. Az a körülmény, hogy a teljesítési idő az ügylet megkötésekor meghatároztatott, az ügyletet még nem teszi fix-ügyletté, mivel ehhez az szükséges, hogy akár a felek kijelentéséből, akár egyéb tényekből felismerhető legyen az, hogy a felek magát a teljesítési határidőnek megtörtént meghatározását az ügylet lényeges feltételének tekintették. — Ha az eladó a vevő által át nem vett árut visszahozatta és a vevőt erről azzal értesítette, hogy az áru nála rendelkezésére áll, eme tények által az áruval nem mint sajátjával rendelkezett, hanem a kereskedelmi törvény 442. és 3*51. §-ai szerint őt terhelő kötelezettségnél fogva az áru megőrzéséről gondoskodott és igy az ügylettől el nem állott. — A kereskedelmi törvény 354. §-ának rendelkezéséből jogilag következik, hogy amennyiben az ügylet nem fix-ügylet, vevő az utólagos teljesítettre határidőt adni csak akkor tartozik ugyan, ha ezt az eladó