Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXI. kötet. (Budapest, 1902)

i78 szövetkezeti tagot az alakuló közgyűlés határozata ellen a kere­seti jog még abban az esetben is megilleti, ha felperes belépésekor az alakulási költségekre követelt összeget (üzletrészenkint 30 fill.) be nem fizette volna is. Felperest mint alapitót azonban ez a megtámadási jog meg nem illetheti, mert a törvény idézett §-a értelmében ezzel a joggal kifejezetten csak a szövetkezet tagjai élhetnek, felperes tehát e czimen kereseti joggal nem bir. Nem fogad­ható el alperesnek az a kifogása, hogy a kereseti jog; elévült; mert igaz ugyan, hogy felperes keresetét a megtámadott közgyűlési határo­zatnak a kir. törvényszéknél történt bemutatásától számitott 16. napon, tehát a törvény 174. §-ában megszabott 15. napon tul nyújtotta be, ez a körülmény azonban a keresetet elkésetté azért nem teszi, mert a 15. nap ünnepnapra esett s a törvény­kezési eljárás során ily esetben, ha t. i. valamely határidő utolsó napja vasár- vagy ünnepnapra esik, a jogcselekmények a leg­közelebbi hétköznapon joghatálylyal teljesithetők. Mindezek daczára a keresetnek helyt adni nem lehetett. A törvény 174. §-a szerint csupán a közgyűlési határozat akkor támadható meg, ha a tör­vénynyel vagy az alapszabályokkal ellenkezik. A megtámadott közgyűlési határozat pedig a törvénynyel nem ellenkezik, mert a törvény 228. §-a értelmében a szövetkezet a kereskedelmi czég­jegyzékbe történt bevezetés előtt létezőnek nem tekintetik, a czég bevezetése előtt tehát alakulását módosithatta, e végből több közgyűlést tarthatott, a korábban elfogadott alapszabályait is megváltoztathatta anélkül, hogy az utóbb hozott határozatok emiatt megtámadhatók lennének ; mert az utóbb tartott köz­gyűlésre a czég iratai szerint éppen oly módon hivattak meg az érdekeltek, mint a korábbi alakuló közgyűlésre, t. i. falragaszok és a «Makói Hirlap»-ban közzétett hirdetmény utján, a meghívás szabálytalansága miatt tehát panasz nem emelhető ; és mert ha joghasonszerüségnél fogva szövetkezetekre is alkalmazandónak találtatnék a törvény 154. §-ában foglalt az a jogszabály, hogy az alakuló közgyűlést az alapítók tartoznak összehívni, az egyik alapító a törvény kifejezett ily rendelkezésének hiányában nincs jogosítva megtámadni az alakuló közgyűlés határozatait amiatt, hogy a közgyűlés az ő hozzájárulása nélkül hivatott egybe, mint­hogy felperesnek mint alapitónak kereseti joga nincs is, felperesre

Next

/
Thumbnails
Contents