Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXI. kötet. (Budapest, 1902)

i68 pergátló kifogását elveti s az elsőbiróság illetékességének megállapítása mellett további szabályszerű eljárásra utasitja. Indokok: Felperesek mint az időközben feloszlott F. K. budapesti bejegyzett czég tagjai a fenállott czégüktől K. M. kőbányai korcsmáros által 1888. évben vásárolt sör és palaczkok áráért perlik alperest, mint az 1898-ban elhalt K. M. örökösét. A beszerzett hagyatéki iratokból kitűnő az a tény, hogy K. M. 1898-ban bekövetkezett elhalálozásakor kőbányai lakos voltr és alperesnek a tárgyaláson tett az a nyilatkozata, hogy K. M. halála előtt már három évvel felhagyott a korcsmaüzlettel, megállapíthatóvá teszi, hogy a kereseti áruk vásárlása idején K. M. kőbányai korcsmáros volt. Tekintve tehát azt, hogy a kereseti ügylet megkötése idején a felperesek és K. M. Budapest területén folytattak kereskedelmi ügyletet, az ellenkező bebizonyításáig, amire alperes nem vállalkozott, valóul kell elfogadni, hogy az ügylet Budapesten jött létre. Minthogy tehát az örökös az örökhagyóval, akinek jogaiba és kötelezettségeibe lép, egy tekintet alá esik, s igy amenynyiben a törvény kivételt (1868: LIV. tcz. 53. §-ának d) pontja) nem tesz, ugyanott perelhető, ahol az örökhagyó elleni kereset megindítható lett volna: az 1868: LIV. tcz. 35. §-ának 1. bekezdésénél fogva felperesek a kereseti vételügylet teljesítése iránti perüket jogosan indíthatták meg a vételügylet létrejöttének helyén Budapesten székelő VIII.—X. ker. kir. járásbíróság előtt. Ezzel szemben nem állhat meg az elsőbiróságnak az a jogi nézete, hogy az 1868 : LIV. tcz. 35. §-ának 1. bekezdésében emiitett szerződés alatt nem érthető az egyszerű kereskedelmi vétel, mert a vételi ügylet a szerződések egyik faját képezvén, ott, hol a törvény minden megkülönböztetés nélkül szerződésről beszél, ez alatt érteni kell a szerződések minden faját, következőleg a vételi ügyletet is; s mert az 1868 : LIV. tcz. 35. §-ának 2. bekezdése lehetővé teszi a kereskedőre nézve, hogy az üzlete körében kötött szerződés teljesítése iránti perét a könyvvitele helyére nézve illetékes bíróság előtt akkor is perelhesse, ha a szerződés nem ezen a helyen jött létre, vagy volt teljesítendő, téves tehát az elsőbiróságnak nézete támogatásául kifejtett az a jogi álláspontja, hogy a 35. §. 2. bekezdése teljesen felesleges lenne, ha