Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXI. kötet. (Budapest, 1902)

132 ságára nézve már perujitási keresetében felajánlott saját esküjében elfogadható oly bizonyítékot nyújtott, mely az alperesnek a meghatalmazáson látható nem kifogásolt aláírásának a kereseti váltón látható névírásával a sommás eljárási törvény 78. §-a értelmében a kir Curia által eszközölt összehasonlitás folytán észlelt eltérése által támogattatván, a perrendtartás 172. §-a értelmében a vitás névaláírás hamisságának bizonyítására alkalmas, mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával az újító alperesnek ezt a valódisági esküt megítélni kellett. = L. a Citriai Határozatok 1901. évfolyam 57. sz. a. közölt határozatot s jegyzetet. 74Az osztályegyezség értelmében a gyermekekre atyjukról áthárulandó ingatlanokra az öröklési jognak a gyermekek törvényes örökös nélküli elhalálozása esetén egymás irányában fenn kellett maradnia és a testvérnek a másik testvér magtalan elhalta esetére ezen ingatlanok korlátlan tulajdonosává kellett válnia. Ezzel szemben az atya halála után a testvérek között, kiknek egyikét, mint kiskorút, gyám képviselte, az az egyezség jött létre, mely szerint az előbb elhalálozó testvér az életben maradónak azon esetre, ha az szintén magtalanul halna el, a róla szálló örökség tekintetében utóörököst nevezhet. Kimondatott, hogy a magángyámnak a kiskorút illető korlátlan jogról viszteher nélkül való ily lemondása a kiskorú érdekét nagy mérvben sérti s a kiskorút még gyámhatósági jóváhagyás megtörténte mellett sem kötelezi. (Curia 1901 október 10. 25/qoi. sz. a.) A m. kir. Curia : A másodbiróság ítélete megváltoztatatik s az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben. Indokok: Nem fogadható el alperesnek arra alapított védekezése, hogy a N. I. és E. közt 1878 június 25-én létrejött s közjegyzői okiratba foglalt F. a. osztályos egyezség a N. I. hagya-