Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XX. kötet. (Budapest, 1902)

39 bizonyítást mellőzte, mert a felebbezési bíróság magáévá tevén az elsőbiróság ítéletének tényállását, megállapította tényként azt, hogy alperes a felperes leányával 1898 évi november 5. és 1899 márczius 5-ike közt ismételten nemileg közösült, eme tényállás mellett pedig nem sértett eljárási jogszabályt azzal, hogy alperesnek a szóbeli tárgyaláson előadott Írásbeli felebbezésében felhozott arra az állitására, hogy alperes teljesen nemzőképtelen s a válságos időben is nemzőképtelen volt, s ebből következtetve felperes leányával nem is közösülhetett, szakértői bizonyítást el nem rendelt, mivel a felebbezési bíróság ítéletéből kitetszőleg alperes a szóbeli tárgyaláson nem is közösülési képtelenségét, hanem csak a nemzésre való képtelenségét vitatta ; minthogy pedig jogszabály az, hogy gyermektartási perek jogalapját a válságos időben való közösülés képezi, és a fenálló birói joggyakorlat szerint az a kifogás, hogy a közösülés végrehajtatott, de a férfi nemzésre képes nem volt, hatálylyal ellen nem vethető, ennélfogva valamely perdöntő tényre irányuló bizonyíték alkalmazásának mellőzése elő nem fordult. Alaptalan továbbá alperesnek az a panasza is, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy alperest a gyermektartási dijnak a gyermek születésétől a kereset beadásáig terjedő időre való fizetésére is kötelezte, mert jogszabály az, hogy a gyermektartás iránti kötelezettség a gyermek születésével kezdődik s e szabály alól kivételnek csak oly esetben van helye, ha a tartás iránti igény alapos mentségi ok nélkül hosszabb időn át nem érvényesíttetik ; a fenforgó esetben azonban a szüléstől a kereset beadásáig nem hosszú idő telt el, de különben is a felebbezési biróság tényül állapította meg azt, hogy a kereset beadása előtt felperes részéről bélyegmentes perelhetés és pártfogó ügyvédkirendelés kieszközlése vált szükségessé, a hogy alperes a kereset indítása előtt még 1900 február vége felé is egyezkedni óhajtott, és igy a keresetnek a gyermek születésétől számított 7. hónapban megindítására felperesnek kellő mentségi oka volt. — Hogy a tartási igény mentségi ok nélkül hosszabb idő eltelte után nem érvényesíthető, 1. Curiai Határozatok 1901. évf.