Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XX. kötet. (Budapest, 1902)

ez a társaság mint ilyen jöhet számításba, s ha mint ilyen valamely külföldi állam törvénye alá tartozik, a külföldi jogszabályok határozott sérelme nélkül nem lehet a társaság mellőzésével annak egyes tagjait belföldön azon a czimen perbe vonni, mivel ez az egyes tag esetleg belföldi. (Curia 1901 február 28. 1101/900. sz.) A beszterczebányai kir. törvényszék: Alperes illetékességi kifogásának elvetésével felperest keresetével elutasitja. Indokok: Nem létezik jogszabály, mely a társaság tartozásai czimén fenálló váltókövetelésnek a feloszlott társulat tagjai ellenében való érvényesítését a váltói ut mellőzésével a köztörvényi útra szorítaná. Mert akár a társaság, akár annak feloszlása esetén annak tagjai ellen támasztatik a váltóban foglalt fizetési igéret teljesítése iránt a kereset, ez oly törvényes igény, mely első sorban is azon az uton nyerhet kielégítést, mely uton és amely formában ez a kötelezettség létrejött. Alperesnek a kir. törvényszék, mint váltóbiróság illetékessége ellen emelt kifogása tehát sem a hazai törvény, sem pedig az Orosz-Lengyelországra érvényes (1. Plósz Sándor: Magy. váltójog III. kiad. 54. 1.) Code de commerce szempontjából alappal nem bir, utóbbit illetőleg annál kevésbé, mert a Code de commerce 22. §-a szerint a közkereseti társaság egy tagja által is gyakorolt czégjegyzés a társasági tagokra egyetemleges kötelezettséget von maga után. Hogy pedig az intézvényezett «B. és H. varsói czég» közkereseti társaságot képezett és hogy feloszlott, azt éppen alperes kifejezett beismerése és az alperes által csatolt társasági szerződés igazolja, amely szerződés a bel- és kültag megkülönböztetett felelősségének kitüntetése nélkül mindkét társasági tagnak egyforma felelősségét állapítja meg. Érdemben : A magyar váltótörvénynek a külföldi törvényhozást tárgyazó XVII. fejezete három szakaszt ölel fel, amelynek elseje a külföldi személylyel, másodika a külföldi váltóval s harmadika a külföldön teljesített váltó jogcselekményekkel foglalkozik. .... A torony eme rendelkezéseiből kettős körülmény világlik ki. Az egyik az, hogy mig a külföldinek személyes statusát, idegen alattvalóságból eredő jogviszonyát teljes mértékben hasz-