Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XX. kötet. (Budapest, 1902)
XXXIII ban; mert nem bizonyitotta, hogy a vonatkozó feleletet az ügynök a bemondástól eltérő módon vezette be az ajánlatba ... ... ... Ha a biztosítási feltételek azt tartalmazzák, hogy bizonyos esetre a biztosító csak ugy tartozik a biztosítási összeget megfizetni, ha a fél magát utólagos vizsgálatnak alávetvén, a felvételre alkalmasnak találtatott, mig ellenkező esetben a már befizetett dijak visszafizetendők, és ha az orvos az utólagos vizsgálatról a biztositónak jelentést nem tesz, hanem a felvétel dolgában maga határoz: ugy az orvos, midőn a megvizsgált egyént a biztosításra alkalmasnak nyilvánítja, a biztosító megbízottjaként jár el és ő végzi a biztosító nevében azt a jogi cselekményt, melynél fogva a szerződés a biztositót is kötelező hatályra emelkedik. — Ebből következik, hogy a vizsgálat alkalmával az orvosnál tett bejelentés a koczkázat elvállalása előtt a társaságnál tett bevallással egy tekintet alá esik. Mert a minden kereskedelmi ügyletnek alapfeltételét képező jóhiszeműséggel ellenkeznék, hogy a biztositó az orvosi vizsgálat után a szerződéshez ragaszkodva, a már felvett dijakat megtartsa, a később lejárókat beszedje és mégis az ügylet érvényességét megtámadhassa oly betegség miatt, mely az orvosnak tudomására hozatott, mielőtt a megvizsgált egyént a biztosításra alkalmasnak nyilvánította. — A muló és következmények nélkül elmúlt baj betegeskedésnek nem nevezhető, mert a szavaknak közönséges értelme szerint a betegeskedés állandó vagy legalább gyakorta visszatérő szenvedést, vagy legalább gyengélkedést jelent 147. A kereskedelmi törvény csak azokra a jogviszonyokra nyervén alkalmazást, melyek a kereskedelmi jog körébe tartoznak, a tisztán közös gazdálkodás czéljából alakult egyesülésnél pedig a szerződő felek között ily jogviszonyok nem keletkezvén, az ily egyesületi tagok egymás közötti ügyeinek befejezésére és lebonyolítására a kereskedelmi törvény által a kereskedelmi társaságokra vonatkozóan meghatározott rendelkezések alkalmazást nem nyerhetnek .... .... ... — ._. ___ ... ... ... ... 59. A biztosított az első díjban a kötvény kiadásának megtagadása daczára marasztalandó abban az esetben, ha tudva elhallgatott oly lényeges körülményt, amelyről a biztositónak tudomása nem volt és ezzel maga okozta a biztosításnak megszűntét. (Kereskedelmi törvény 474., 475. és 486. §-ai.)._ ... ... 60. A részvénytársaság igazgatója nem tekinthető kereskedőnek. — Kereskedelmi ügyletből eredő kezesség esetében a kezes a főkötelezett irányában való eljárásra hivatott bíróság előtt is megperelhető (Budapesti kir. tábla.)__ ... ___ ... ... ... 66. A kereskedelmi törvény 238. §-a első bekezdésének az a rendelkezése, hogy a szövetkezeti tag részjegyeit másra átruházhatja, csak abban az esetben nem alkalmazható, ha a részjegyek átruházása az alapszabályok világos és félre nem érthető rendelkezése Döntvénytár. 111. (. XX. C