Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XX. kötet. (Budapest, 1902)

I2Ö azt a perbeli állítását, hogy peres felek között az az írásbeli megállapodás jött létre, hogy felperes azokból az ügyekből, melyekben a követelés be nem folyik, munkadijat nem követelhet, hanem csakis készkiadásainak megtérítését igényelheti, bebizonyította, mert G. M. és G. M.-né tanuk vallomásával a vitatott írásbeli megállapodás létrejötte, amint azt az elsőbiróság ítéletének indokolása helyesen kifejtette, bizonyítva nincs ugyan, alperes azonban a tanubizonyitás nem sikerülése esetére a vitatott írásbeli megállapodás létrejöttére és az erre vonatkozó okirat kiállítására nézve a viszonválaszban felperest a főesküvel kínálta meg és azt visszakinálás esetében letenni hajlandónak nyilatkozott, felperes pedig a végiratban ezt az esküt sem el nem fogadta, sem vissza nem kínálta és így ez a vitatott körülmény bebizonyitottnak veendő és tekintve, hogy felperes önmaga adja elő, hogy azok a perbeli követelések, melyek után 135 frt 60 kr.-nyi összeget, mint ügyvédi munkadijat keresetbe vesz, be nem folytak, mindezeknél fogva felperes az ügyvédi munkadíj iránti kereseti követelését nem érvényesítheti. 72. Az 1874: XXXIV. tcz. 54. §-a az egyezkedés érvényét akkor köti okirat kiállításához, ha az ügyvéd saját díjazását, tekintet nélkül a felmerülhető ügyvédi munkák és kiadások mennyiségére, megbízójával szemben átalányösszegben köti ki; de nem köti a megállapodás érvényességét okirat kiállításához akkor, ha az ügyvéd a megbízója javára valamely jogról lemond, jelesen, ha megbízójával abban állapodott meg, hogy a reá bízott ügyben díjazást akár feltétlenül, akár bizonyos feltételek mellett nem követelhet. (Curia 1901 márczius 2. I. G. 25. sz.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: A felülvizsgálati kérelem következtében a felebbezési bíróság ítélete feloldatik. Indokok: . . . Alaposnak találtatott az alperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett, amikor az