Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XX. kötet. (Budapest, 1902)

io6 Azok az eltérések, amelyeket egy szóbeli előadásnak irásbafoglalása a dolog természeténél fogva mindenkor igényel, oly eltéréseknek, melyek a törvény által megállapított szerzői jogot megszüntetnék, a törvény helyes magyarázata mellett nem tekinthetők. Az egyetemen divó az a gyakorlat, hogy az előadásoknak jegyzetek alakjában való többszörözésére és forgalomba helyezésére engedélyt nyert hallgatók annak alapján a közzétételt korlátlanul eszközölték, a törvényben megállapított jognak megszüntetésére alkalmas jogi ténynek nem tekinthető. A kifejezett korlátozás nélkül adott ez az engedély csak az adásakori időben, illetve a tanár szükséglete arányában egyszeri közzétételre, tehát nem ugyanazon előadásoknak későbbi folytatólagos, sem javitott, sem bővített alakban újbóli közzétételére nem vonatkozik. A rosszhiszemű bitorló a szerzőnek okozott kárért gazdagodásán tul is felel. A szerző csak a neki okozott kár összegét tartozik bizonyítani, ezzel szemben a bitorló, ki jóhiszeműségére és ezzel kapcsolatban a szerző kártérítéshez való jogának korlátozása szempontjából gazdagodására hivatkozik, ez utóbbi összeget, ugy mint jóhiszeműségét, bizonyítani tartozik. (Curia 1901 április 30. 1890/901. sz.) A budapesti kir. törvényszék : Alperes kiadásában megjelent «Magyar magánjogi jegyzetek» dr. Zs. B. ny. r. tanár urnák a budapesti egyetemen tartott előadásai után készítette : A) Ny. J. I. Altalános rész, II. javitott kiadás, Budapest 1895, czimü ; B) Ny. J. I. Altalános rész, III. kiadás, Budapest 1897, czimü ; C) Ny. J. II. rész. Kötelmi jog, II. kiadás, Budapest 1890, czimü és Z)y M. J. III. rész. Dologi jog, III. kiadás, Budapest 1896, czimü kőnyomat, illetve írógéppel előállított kiadványoknak alperes által történt többszörözésével, közzétételével és forgalomba helyezésével felperes szerzői jogát bitoroltnak megállapítja. A felsorolt kiadványok meglévő példányainak elkobzását el-