Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIX. kötet. (Budapest, 1901)

43 dácskák beolvasztása mellett kimutatható, mint az a jelen esetben történt, az feltétlenül rákot bizonyít. Ami pedig a vakbélben talált fekélyeknek a bonczjegyzőkönyvben foglalt és kórboncztanilag helytelen leirását illeti, a biróság szintén magáévá tette a bírósági szakértők véleményét, mert a bonczjegyzőkönyvben leirt fekélyek, melyeket dr. W. B. tanú vallomása szerint egyébiránt csak dr. T. J. vizsgált meg a bonczolás alkalmával, alávájt szélüek levén, gyógyultak nem lehettek és igy a szakértők helyevéleménye szerint a nyákos rák elsődleges nyilvánulása ezen fekélyekben keresendő, ahonnan áttétel (metastasis) utján terjedt a rák a hátgerinczre. Ezen orvostudományi bizonyossággal megállapított tényekből vont okszerű következtetés utján és az igazságügyi orvosi tanácsnak a biróság által magáévá tett véleménye alapján meg kellett állapítani, — noha a negyedik háti csigolya most már rendelkezésre nem állván, meg sem vizsgálható, — hogy a néh. F A. által 1892 július 10. szenvedett elesés nem okozta közvetlenül a negyedik háti gerinczcsigolya testének részbeni elroncsolódását ; mert néh. F. A. akkor, midőn hanyattesett és L. F. és P. M. tanuk vallomása szerint magát hátán megütötte, a dolog természeténél fogva legkönnyebben a háti csigolyáinak tövisnyujtványain szenvedhetett volna sérülést, ezek a nyúlványok azonban a bonczjegyzőkönyv szerint folytonosságukban nem voltak megszakítva és igy törést nem is szenvedtek ; mert az igazságügyi orvosi tanács véleménye szerint a hátgerinczben, különösen a tövisnyujtványokon szenvedett törés oly élénk és körülirt fájdalmakat idéz elő, hogy azok a sérült figyelmét nem kerülik el ; néh. F. A. pedig kezelő-orvosának dr. M. A.-nak tanúvallomása ^zerint nem hátában, hanem a keresztcsontban és az ülgumókon. tehát a sérült csigolyánál jóval alább fekvő testrészeken érzett íájdalmakról panaszkodott, mely fájdalmak arra mutatnak, hogy nevezettnek egész csontrendszere volt rákosán megbetegedve; mert a szakértők a legfelső és legalsó hátgerinczcsigolyákon észleltek rákos hámsejteket, ebből a tényből pedig az igazságügyi orvosi tanácsnak a biróság által elfogadott véleménye szerint önként következik, hogy a közöttük fekvő negyedik hátgerinczcsigolyatest is rákosán meg volt támadva, ami éppúgy, mint az egész csontrendszernek az igazságügyi orvosi tanács által megállapított