Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIX. kötet. (Budapest, 1901)

148 hogy azokat nem a férj nemzette, s igy miután alperes az anyakönyvben törvénytelen származásúnak van kitüntetve s az anyakönyvi kivonatok teljes hitelt érdemlő közokiratokat képeznek, arra nézve, hogy néhai G. I. az alperes származásának törvényességét nem vitatta, vagyis hogy a törvénytelen származásnak kimondását nem szorgalmazta, főleg az a döntő körülmény szolgált indokul, hogy G. I. az alperest szükségképpen törvénytelen származásúnak tekintette. Felperesek azonban, eltekintve attól, hogy ők az örökhagyónak nem egyenes leszármazó utódai, erre az álláspontra alapított perujitási kérelmükkel egyébként is helyesen lettek elutasítva, mert a születésekről vezetett anyakönyvek csak a születés és keresztelés idejére és körülményeire, vagyis azokra a tényekre nézve képeznek teljes hitelt érdemlő közokiratot, melynek megállapítására hivatva vannak, a törvényes vélelemmel szemben vitássá vált származás kérdése azonban kizárólag a bíróság által lévén eldönthető, az oly gyermekek származására nézve, kiknek fogamzási időszaka a házasság tartamára esik, a születés anyakönyvekbe foglalt ellenkező bejegyzések közokirat jellegével nem bírnak, azok tehát bírói határozat nélkül a származás kérdésére nézve önálló bizonyítékot nem szolgáltatnak, s igy felpereseknek az az állítása figyelembe nem vétethetett, hogy G. I. azzal volt akadályozva alperes származásának megtámadásában, hogy az anyakönyvi bejegyzésnél fogva is az alperest törvénytelen származásúnak tekintette és pedig annál kevésbbé, mert már az alapperben is kimondatott, hogy az alperes származására vonatkozó anyakönyvi bejegyzés a származás kérdésére nézve irányadó jogszabályoktól való eltérésre alapul nem szolgálhat. Az ügy ily állásában a felperesek részéről javaslatba hozott bizonyítékoknak alkalmazása teljesen feleslegessé válván, azok helyesen mellőztettek, a felebbezésben felhozott semmiségi panaszok tehát alaptalanok. = Lásd a Dtár r. í. XXII. k. 98. sz. a. közölt határozatot, amely szerint a származás törvénytelenségének kimondását első sorban a férj, elhalálozása esetén pedig az örökösök kérhetik, az u. f. XXVIII. k. 303. lapon közölt határozatot, amely szerint az oldalági örökösök nincsenek jogosítva az örökhagyó gyermekének