Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIX. kötet. (Budapest, 1901)

Lap jogosítottnak vagyonába csak megállapításával és összegének utalványozásával olvad be, s örökösödés tárgyát ezek megtörténtével képezheti. (Budapesti kir. tábla).— --- — —- --- --- 292 161. Ha az állandó szolgálatban álló, meghatározott fizetéssel ellátott alkalmazott a rendes szolgálatidőn kivül szolgálatot teljesít a főnök részére és ezért a munkáért szolgálatának tartama alatt nem kér külön díjazást főnökétől s ilyen díjazást a szolgálatadó sem ígér neki, az alkalmazott magatartásának nem lehet más értelmet adni, mint azt, hogy a rendes szolgálati időn kivül teljesített szolgálataiért főnökétől külön díjazást maga sem igényel, s hogy azokért is díjazva találja magát azzal az állandó fizetéssel, amelyet főnökétől élvez; utólag tehát az alkalmazott a rendes szolgálati időn kivül teljesített szolgálataiért főnökétől külön díjazást nem igényelhet. (A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék.) — 294 164. Abból, hogy a haszonbérbeadó a bérleményt használható állapotban tartani köteles, de a haszonbéri szerződés természetéből is folyik, hogy a haszonbérbeadó, amennyiben a bérlemény háborítatlan használatáért szavatol, a haszonbérlőt a bérlemény használatában harmadik személyek ellen is megvédeni és esetleg — az előfeltételek fenforgása mellen — kártalanítani is tartozik. A zárlat elrendelése és foganatosítása azonban mint birói cselekmény nem a haszonbérbeadónak ténye, azért tehát az ő kártérítési kötelezettsége csak akkor állapitható meg, ha annak előidézésében vagy feloldásának kieszközlése körül hiba vagy mulasztás terheli 296 170. A készpénzben, vagy saját nevére szóló értékpapírban a letevő által saját nevében adott óvadék az ellenkezőnek bizonyításáig a letevő tulajdonának tartandó. A csendes üzlettárs által valamely összegnek a vállalathoz adása nem minősíthető kölcsönügyletnek 308 171. Megállapittatott a kártérítési kötelezettség, mert beigazoitatott. hogy az apa fiának megöletése következtében kárt szenvedett, amennyiben fiában, habár csekély bel- és külgazdasága körül, segélytől fosztatott meg _•_ ___ ... ___ — ___ ... 311 191. Jogszabály, hogy a közös követelést a hitelező-társak egyike is jogosítva van bírói uton behajtani, és az a körülmény, hogy a követelőként fellépő társ a társasági viszonynak megszüntetése után a részesedési arányt, vagy a társ meghatalmazását kellőleg nem mutatta ki. csak azt eredményezi, hogy az adós a perben fellépő társ kezéhez való fizetés helyett a követelésnek birói letétbe helyezésére kötelezendő— „. .__ — ... .__ ___ 330 193. Házasságkötés alkalmából kötelezett és a hozomány kamatjának megfelelő évi segélyre a kamatelévülésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók ... .__ _u „_ _„ ... ... ... 334 194. Az állandóan követett birói gyakorlat szerint a hitelező olyan esetben, ha a tőkekövetelését adósától felveszi, a hátralékos kamat iránt követelést csak akkor támaszhat, ha a kamat iránt ezt a