Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIX. kötet. (Budapest, 1901)

I 12 volna, ha a kérdéses féreglyukak s különösen a két rámpa közti féreglyuk nem is léteztek, s illetve ha azok betömése és a csurgás megakadályozása iránt kellő időben, megfelelő munkaerővel és czélirányos módon minden szükséges védelmi intézkedés meg is tétetett volna. Úgyde alperesnek a bizonyitás ebben az irányban nem sikerült. Nem fogadható el e részben bizonyitékul a műszaki szakértőknek az a kijelentése, hogy ((tekintettel a töltés gyenge méreteire, a felmagasitásnál annak idejében elkövetett mulasztásokra, továbbá különösen az árvízvédekezés hanyag voltára és az árviz magasságára, nem állithatják, hogy ha a kérdéses szakaszban féreglyuk nem lett volna, a töltés el nem szakadt volna», mert a szakértők másfelől annak a véleményüknek is kifejezést adtak, hogy «a nagyrét elöntésének megakadályozására reménynyel» s az I. 3. sz. kérdésre adott feleletük szerint : «sikerre való kilátással lehetett volna müködni» ; mert továbbá P. J., J. D., P. G., R. I. alperesi tanuk szerint a védekezés a töltés többi részén, habár némely helyen a viz annak koronáját annyira elmosta, hogy abból csak egy méter szélességű maradt épségben, mégis lehetséges volt s a szakértők egyhangú véleménye szerint a csak egy méter koronaszélességgel biró töltés is szakszerű védelemmel megvédhető a beszakadás ellen ; mert végül tekintettel arra, hogy a nagyréti töltés a szakértők által eszközölt mérések szerint legalább 767 cm. magassággal birt, az 1895. évi maximális vizszin pedig a töltés átszakadása után a szakértői véleményhez csatolt kimutatás szerint 732 cm. volt, mely vizszin a töltés be nem szakadása esetében a szakértők szerint legfeljebb 30 cm.-rel emelkedhetett volna, s ekként a töltés magassága a lehető legmagasabb vízállást is 5 cm.-rel meghaladta : nincs elég alap annak megállapítására, hogy a nagyrét elöntése a töltés alacsony voltánál fogva bekövetkezett volna ; de nem következtethető ez abból a körülményből sem, hogy a nagyréti töltéssel átellenes Tisza balparti töltés sem volt megvédhető, amennyiben annak védelmét az árviz magassága miatt feladták, mert a viszonválaszhoz csatolt kimutatásból, tehát alperesnek saját okmányából az tűnik ki, hogy a Tisza balparti töltés a nagyréti töltés 767 cm. magasságánál 8 helyen volt alacsonyabb, tehát magasság tekintetéből a nagyréti töltésnél kevésbbé volt védhető. Ezek szerint bizonyítva lévén,