Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIX. kötet. (Budapest, 1901)

97 határozata szükséges, felfolyamodó pedig nem is állítja, hogy e tárgyban ily egyhangú határozat hozatott volna. 54A belföldi fiókintézet vagy ügynökség a külföldi részvénytársaságtól különböző jogalanyisággal felruházva nincs. — A czég jegyzésével megbízott belföldi képviselő a társaság nevében a bíróságok előtt felléphet és perbe idézhető. (Curia 1900 október 19. 485. sz. a.) A budapesti kir. itéíő tábla: Az elsőbiróság ítéletének felebbezéssel megtámadott részét helyenhagyja. Indokok: Az alperességre vonatkozó, illetve a perbeidézés szabálytalansága miatt támasztott kifogást az elsőbiróság helyesen mellőzte, mert a keresk. törv. 210. §-a,mely a külföldi részvénytársaságokat fiókintézeteik, vagy ügynökségük bejegyeztetésére kötelezi, ha üzleteiket a magyar korona területén saját czégük által kívánják folytatni, nem hagy fen kétséget az iránt, hogy a belföldi fiókintézet vagy ügynökség a külföldi részvénytársaságtól különböző jogalanyisággal felruházva nincs és mert a czég jegyzésével megbizott belföldi képviselő a társaság nevében a bíróságok előtt felléphet és perbe idézhető. A kifejtettekből következik az is, hogy a felperes keresetének jogalapját nem változtatta meg, midőn válaszában előadta, hogy a gépeket, melyeknek hátralékos vételárát az alperestől követeli, a részvénytársaságnak külföldön székelő igazgatósága rendelte meg. Érdemben stb. (1899 deczember 6-án 3325/98. sz.) A m. kir. Curia : A másodbiróság ítélete indokaiból helybenhagyatik. — Ezzel ellenkezőleg döntött a kir. Curia 1893 április 13-án 441/93. sz. a. hozott ítéletével egy «nem a belföldi képviselőség mint ilyen, hanem maga a részvénytársaság, vagyis a székhelyét külföldön tartó főintézet ellen» indított perben a budapesti kir. itélő tábla ítéletének megváltoztatása mellett kimondván, hogy «a belföldi képviselőség nem bír jogosultsággal a részvénytársaDöntvénytár. I. 7