Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIX. kötet. (Budapest, 1901)

;4 5. kikezdése által egyenesen ki van zárva, miből önként következik, hogy a törvénynek a tömeggondnok díjazására vonatkozó egész intézkedését a törvényhozó akaratának megfelelően a csődválasztmányi jegyző dijazása tekintetében is alkalmazni kell. 28. Eskütől feltételezetten marasztaló Ítélet alapján zálogjog előjegyzésének nincs helye. (Curia 1900 október 17. 4869/900. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság végzését megváltoztatja, kérvényezőt zálogjog előjegyzése iránti kérelmével elutasitja ; mert az a követelés, melynek erejéig zálogjog előjegyzése kéretett, a 7. a. Ítélet szerint csak a kérvényező részéről leteendő főeskiitől függően ítéltetett meg, ilyen feltételes Ítéletre pedig a telekkönyvi rendtartás 92. §-a annál kevésbé alkalmazható, mert a zálogjog előjegyzésének megfelelő biztosítási végrehajtás is az 1881 : LX. tcz. 224. §-hoz képest csak feltétlenül marasztaló ítélet alapján rendelhető el, eskütől feltételezett ítélet alapján ellenben annak helye nincs. (1900 január 10. 6568/899. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság végzése indokaiból helybenhagyatik. = Ugyanezt mondja ki a Dtár u. f. XXII. k. 149. sz. a. és III. f. XIII. k. 132. sz. a. közölt határozat. 29. A hagyaték-átadó végzés egymagában nem tekinthető oly adóslevélnek, hogy annak alapján a telekkönyvi rendtartás 88. §-ának b) pontja értelméhez képest a zálogjog előjegyzése megengedhető volna. (Curia 1900 október 17. 3926/900. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság végzése helybenhagyatik, mert a telekkönyvi rendtartás 89—93. §-ai értelmében a zálog-