Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

47 ügyletekből kifolyó jogait s a P. és R. czég megfelelő kötelezettségét bizonyítsa. E számla nincsen ugyan a nevezett czégnek aláírásával ellátva, de miután azt a czégnek könyvvezetője és az üzleti könyvekre való hivatkozással adta ki, adott esetben alkalmas okmánynak tekintendő arra nézve, hogy a czég ellen s a panaszos mellett bizonyító okiratot képezzen. E hamis tartalmú •okiratnak kiállítása tehát a Btk. 401. és 402. §-ok rendelkezése alá esik. Arra, hogy B. M. a hamis okmány kiállítására Sch. E.-t a Bik. 69. §. 1. pontja értelmében felbujtotta volna, az eljárás közelebbi bizonyító adatot nem szolgáltatott, a köztük ez iránt létrejött megegyezés pedig a reábirás tényét egymagában nem bizonyítja. Minthogy azonban bizonyíthatónak mutatkozik, hogy Sch. E. az okiratot kiállította, B. M. pedig azt felhasználta s így a Btk. 40]. §-ában meghatározott tényálladékhoz mindketten •egy-egy elkövetési cselekedettel járultak ; ugyanazért a bűncselekménynél a kir. törvényszék minősítésének megváltoztatásával mint társtettesek voltak a vádlottak vád alá helyezendők. A kir. törvényszék végzésének a fenti változtatásokkal nem érintett többi része részben a már itt felhozott, részben a kir. törvényszék végzésében foglalt indokok alapján hagyatott helyben. B. M. vádlottat illetően még azért is, mert a feljelentéshez D. a. csatolt, alakilag és tartalmilag hamisnak bizonyult okiratot a vizsgálat adatai szerint B. M. akként állította ki, hogy a kiállításhoz N. S.-t mint bűnözési tudat nélküli eszközt használta fel s igy ezen magánokirathamisitás büntette miatt a nevezett vádlott mint tettes jogszerüleg helyeztetett vád alá. (1898 október hó 11-én. 10934/98. sz. a.) A m. kir. Curia végzett : A vádhatározatot lényegében helybenhagyó másodbirósági végzés ellen az 1880 : XXXVII. tcz. 45. §-a értelmében felebbvitelnek helye nem lévén : a B. M. és Sch. E. vádlottak részéről a másodbiróság végzése ellen beadott felebbezések visszautasittatnak és az ügy egyedül a megszüntető rendelkezések tekintetében a panaszosok felebbezésére vétetvén felülvizsgálat alá : a P. H. terheltre vonatkozó, a bűnvádi eljárás megszüntetése folytán helyt nem foglalható annak az indoknak : «P. H. a kereskedelmi törvény 368. §-a értelmében még magán-