Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)
2 0 hogy a Kbtk. 32. §-a bizonyos korlátozással azt határozza megr hogy a Btk. 85. §. 4. pontja esetében alkalmazandó pénzbüntetésmint rendőri büntetés az elkövetett vétségre a Btk.-ben megállapított legmagasabb büntetés feléig terjedhet.— Arra nézve, hogy a büntetés kiszabásánál gondatlanságból elkövetett cselekmények esetén a vádlott büntetlen előélete és korábbi magaviselete rendszerint nem bir befolyással, lásd Dtdr u. f. XVII. k. 10. sz. a. és XX. k. 9. sz. a. közölt határozatokat. 6. Uzsora megállapittatott, midőn vádlott az alantas műveltségű sértettek szorult helyzetét tervszerűen felhasználva, ellenük váltókba burkolva oly anyagi előnyt érvényesített, mely az általa nekik adott pénzösszegeket aránytalanul túlhaladva anyagi romlásukat előidézni alkalmas volt, mert habár sértettek tudták, hogy nekik a termények nem szállítása esetében azoknak a szállítási idő szerinti piaczi árát kell fizetniök, ez a körülmény a vádlott javára azért nem vehető számba, mert vádlott a sértettektől jóval a piaczi áron alól, tehát máris uzsorás haszonnal és e mellett oly időben vette a terményeket, mikor már előre látható volt, hogy azok ára emelkedni fog. — Nem állapíttatott meg okirathamisitás, mivel a megállapodásellenesen magasabb összegre kiállitott váltókat vádlott nem hamisítási szándékkal, hanem az általa elkövetett uzsorának palástolása végett töltötte ki az azokban foglalt összegekre, s igy ez a cselekvősége a minősített uzsora tényálladékának egyik alkotó elemét képezi s ennek tényálladékába beleolvad. A vádlott javára megítélt összegek után kamatok nem járnak. (1900 május 3. 11706/99. sz. a.) A fehértemplomi kir. törvényszék: Sztojanovits Hadzsi István vádlottat a Btk. 404. §-ába ütköző e szerint büntetendő 2 rendbeli magánokirathamisitás bűntettében és az 1883. évi XXV. tcz. 1. §-ába ütköző és a 2. §. szerint minősülő 8 rendbeli uzsora vétségében bűnösnek mondja ki és ezen cselekményeiért őt a Btk. 403. s az idézett tcz. 2. §-a alapján a Btk. 96. és 99. §-ok