Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

I. A valódi követelés megfizetése tartozatlan fizetést akkor sem képez, ha a kötelmi jog már el volt enyészve. A múltra nézve a törvényes mértéken felül a felek közmegegyezésével fizetett kamat, ha az nem is alapult irásos kikötésen, sem vissza nem követelhető, sem a tőkébe be nem tudható. A kezes és készfizető kezes között jogilag csak az a különbség, hogy a kezes a hitelezővel szemben a közvetlen adós fizetésképtelensége esetén, mig a készfizetőkezes a közvetlen adóssal egyetemlegesen felelős. Egyébként azonban a készfizetőkezes a kezessel egyforma jogi tekintet alá esik és nem válik az egyenes adósnak együttes adóstársává, tehát a készfizető kezesre is áll az a jogszabály, hogy felelőssége megszűnik, ha a hitelező az egyenes adós ellen a követelés behajtása körül oly késedelmet követ el, hogy ez által a kezes az egyenes adós ellen megillető viszkereseti igényét többé nem érvényesitheti. (1900 márczius 16. I. G. 39/900. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati biróság: Alperesek felülvizsgálati kérelmükkel annyiban, amennyiben az az ellen van irányozva, hogy alperesek 266 frt s járulékai iránti viszonkeresetének hely nem adatott, elutasittatnak, ellenben alperesek felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési biróság Ítélete egyéb részeiben feloldatik s a felebbezési biróság uj tárgyalás tartására, a tényállás szabályszerű megállapítására és uj ítélet hozatalára utasittatik. Indokok: Alperesek felülvizsgálati kérelmükben, mely a Döntvénytár, hamadik folyam. XVIII. I