Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

34° A kir. törvényszékek felebbviteli tanácsai körébőL A gyógyszertártulajdonos a kereskedelmi törvény 3. §-a értelmében kereskedőnek tekintendő. A gyógyszertárakban alkalmazott segédek és azok főnökei közti viszonyokból felmerülő kérdésekre nézve az ipartörvény rendelkezései alkalmazást nem nyerhetnek és ehhez képest ily ügyekben az előzetes iparhatósági eljárás kötelező voltának megállapítására törvényes alap nincs. (1900 január 31. 784. sz. a.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék felebbezési tanácsa: A kir. törvényszék alperes pergátló kifogását elveti. Indokok: A felebbezési tárgyaláson alperes első sorban azt a kérelmet terjesztette elő, hogy amennyiben az elsőbiróság a sommás eljárási törvény 2. §-a ellenére járt el mint kereskedelmi biróság, jelen ügy a budapesti kir. törvényszékhez, mint illetékes felebbezési birósághoz tétessék át. Ezen kérelem folytán, de még a sommás eljárási törvény 154. §-a értelmében hivatalból is vizsgálat tárgyává tette a kir. törvényszék azt a kérdést, hogy áttételnek helye van-e avagy nincs ? A kérdést a kir. törvényszék nemlegesen döntötte el és alperest áttételi kérelmével elutasította. A kereskedelmi törvény 258. §-a értelmében áruknak abból a czélból való vétele, hogy azok természetben vagy földolgozva. tovább eladassanak, absolut, mindenkire nézve egyaránt kereskedelmi ügyletet képez s az, ki az áruknak akkénti forgalomba helyezésével saját nevében iparszerüleg foglalkozik, a kereskedelmi törvény 3. §-a értelmében kivétel nélkül kereskedőnek tekintendő. Hogy pedig a gyógyszerészeknek állandó üzleti foglalkozását áruknak adásvétele s ez ismét az ő állandó jövedelmi forrásukat képezi : köztudomású tényt képez.