Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

xxxin alatt megtiltotta, hogy a könyvek adatairól az igazgatók vallomást tegyenek és minthogy a közgyűlésnek eme határozata áltál és a részvénytársaság tulajdonát képező kérdéses üzleti könyvek zár alá vétele következtében azoknak megtekintése a tanukra nézve lehetetlenné vált. A tanuk az által, hogy vallomástétel esetén a közgyűlési határozat értelmében állásukat vesztenék s az állásukkal járó jövedelemtől elesnének, vagyonúkban is kétségtelenül sérelmet szenvednének, s igy a sommás eljárási törvény 86. §. 3. pontja értelmében a tanuságtételt megtagadni jogosultak. (Budapesti kir. tábla.) -_ — ... ÍJ. ... — .... ... . .. 338 A kir. törvényszékek felebbviteli tanácsai köréből. i>. A gyógyszertártulajdonos a kereskedelmi törvény 3. §-a értelmében kereskedőnek tekintendő. — A gyógyszertárakban alkalmazott segédek és azok főnökei közti viszonyokból felmerülő kérdésekre nézve az ipartörvény rendelkezései alkalmazást nem nyerhetnek és ehhez képest ily ügyekben az előzetes iparhatósági eljárás kötelező voltának megállapítására törvényes alap nincs. (Budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék.) . ... ___ ... 340 16. Vélelem forog fen arra nézve, hogy, ha ügynök szerződik a biztosító társasággal, a felek állásánál fogva az illető biztositási üzletágban érvényes szokásokra való tekintettel szerződtek. Ezek a szokások tehát ellenkező megállapodás hiányában a szerződés kiegé< szitő részét képezik. (Budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék.) — —. ... ... ... — — — —. ... -1. —. 342 17. Annak az állitásnak a bizonyítása, hogy az állandóan alkalmazott segéd önként hagyta el a szolgálatát, a főnököt terheli. (Budapesii kir. kereskedelmi és váltótörvényszék.) ... ... ... ... ... .__ 343 18. Az, hogy a felek nyilatkozatai és tényei az anyagi jog szabályai szerint alkalmasak-e arra, hogy valamely jogügylet mindkét fél részéről létrejöttnek vagy felbontottnak tekintettessék, a jogkérdés keretébe tartozik, s ennélfogva nem vonható el a felülvizsgálat köréből. — Az a tény, hogy a segéd az elbocsátás kijelentése után szó nélkül távozott, nem szolgálhat alapul arra a jogi következtetésre, hogy önként hagyta el szolgálatát. (Budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék.) ... ... — __. ... ... ___ ... 344 19. Magyar állampolgár idegenekkel kötött ügyleteiből eredő pereire +

nézve alávetheti magát külföldi bíróság illetőségének olyképp, hogy az ily kikötés mint a szerződés lényeges feltétele kölcsönös kötelezettséget állapit meg, melytől egyoldalúan egyik fél sem állhat el. (Budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék.) . ... 346 20. A fizetés — eltekintve a tévedés esetétől — a kielégített követelés valódiságának, fenállásának és esedékességének elismerését csak akkor foglalja magában, ha a fizető azt önként teljesiti. Ámde a Döntvénytár, harmadik folyam. XVIII. C