Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

3o<5 valamint abból, hogy a haszonbérlő leengedést tett, jogilag ily kötelezettség nem következtethető. Ekként a felebbezési bíróság megtámadott ítéletében helytelenül alkalmazván az 1888 : VIT. tcz. rendelkezéseit és a konkludens tényekből való jogkövetkeztetés szabályát, s mellőzvén azt a jogszabályt, hogy alperesek a haszonbérbe vett jogot csak abban a mérvben és oly törvényes korlátok közt gyakorolhatják, a miként azt felperes gyakorolhatta volna, végül pedig tévesen alkalmazván azt a jogszabályt is a fenforgó esetre, hogy a bérlemény használhatóságának a szerződés kötése után felmerült akadályait a haszonbérbeadó tartozik elhárítani, mert a közigazgatási hatóságoknak a törvény végrehajtása körül a szerződés tartama alatt tett az az intézkedése, hogy az országos vásárokon egy helyett két állatorvos, a heti vásárokon pedig szintén állatorvos alkalmaztassák, a haszonbérlemény használhatóságát nem akadályozza, ez indokokból a felebbezési bíróság ítéletét rendelkező részben foglalt módon meg kellett változtatni. 135Az 1881 : LX. tcz. 197. §-a nem zárja ki azt, hogy perreutasitás esetében a kereset a sorrendi tárgyalás alkalmával előterjesztett s a perre utasitó végzésben a perre utasítás indokául elfogadott jogalaptól különböző, de szintén a követelés megszűntének kimutatását czélzó jogalapra fektettessék. A biztosítéki összeg erejéig nyert zálogjog nem tényleg fenálló, hanem később keletkezhető követelés biztosítására szolgál, következésképp a feleknek kötelmi jogviszonyát nem a biztosítéki okirat, hanem a később keletkező jogügylet szabályozza és a biztosítéki összeg erejéig nyert zálogjog hatálya is a később keletkező, a biztosítéki összeget azonban meg nem haladható követelésre terjed ki. (1900 szeptember 18. 24/900. sz. a.) A kassai kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az a körülmény, hogy a felperes a sorrendi tárDöntvénytár, harmadik folyam. XVIII. 20