Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

23 1 alatt iooo frt tőke erejéig bekebelezett zálogjog, 15 nap alatt végrehajtás utján törültessék, azonban a kitörlés azzal a hozzáadással kebelezendő be, hogy a kitörlés joghatálya 570 frt 18 kr. tőke, ennek 1878. évi márczius 27-étől járó 6°/0-os kamata és 119 frt'86 kr. perköltség erejéig az alzálogjog kitörlésével fog végződni. Ellenben M. J., mint kk. M. J. és M. E. t. és t. gyámja 2. r. alperes irányában keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes keresetében azt adta elő, hogy a zombori 5375. számú betétben felvett ingatlanaira az 1. r. alperes javára 1000 frt tőke erejéig a zálogjog van bekebelezve s erre kk. M. J. és M. E. javára 9516/97. polg. sz. a. 1200 frt s jár. erejéig alzálogjog kebeleztetett be ; az 1. r. alperes javára történt bekebelezés azonban érvénytelen, mert az szinlelt jogügyletre vonatkozik, amennyiben felperes az 1. r. alperesnek adósa nem volt. Minthogy pedig a 2. r. alperes javára bekebelezett alzálogjog ennek folytán szintén érvénytelen, felperes azt kéri, hogy alperesek annak tűrésére köteleztessenek, hogy a javukra bekebelezett zálogjog törültessék. A felek közt nem vitás az, hogy az 1. r. alperes javára bekebelezett 1000 frt követelés fen nem állott és az arról kiállított okiratot felperes az 1. r. alperes tudta és hozzájárulása nélkül állította ki. Minthogy e szerint a zálogjog már eredetileg érvénytelen volt, mert ez a követelés soha fen nem állott s 1. r. alperes a javára bekebelezett zálogjog törlésébe bele is egyezett, a C. 2. sorsz. a. bekebelezett zálogjog törlésének tűrésére 1. r. alperest kötelezni kellett. Ellenben felperest keresetével a 2. r. alperes irányában el kellett utasítani, mert abból a körülményből, hogy a zálogjog érvénytelen, még nem következik az, hogy az erre bekebelezett alzálogjog is érvénytelen volna, mert az alzálogjog érvényes követelés alapján kebeleztetett be, azt tehát az a körülmény, hogy érvénytelen zálogjogra kebeleztetett be, még érvénytelenné nem teszi ; csak abban az esetben lehetne az alzálogjog kitörlését elrendelni, ha 2. r. alperest az alzálogjog megszerzése körül rosszhiszeműség terhelné, felperes azonban nem is állítja, hogy 2. r alperest rosszhiszeműség terheli. Minthogy tehát 2. r. alperes jóhiszeműen a telekkönyvben bizva szerezte meg az alzálogjogot,