Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

229 alperes ezt a megvonási jogát jogszerűen nem gyakorolhatta a felperes jogainak sérelmével olyképp, hogy bár az ügyvéd a részére jövőre biztosított előnyöktől elesik, mégis alperes az ügyvéd részéről alperesnek a múltra biztosított összes előnyöket élvezze és azokat az ügyvéddel szemben érvényesíthesse. Alperes tehát arra való tekintettel is, hogy a felebbezési bíróság nem állapított meg oly tényt, amely miatt alperesnek jogos oka támadt volna a megbízást azonnal visszavonni, mert az, hogy az ügyvéd a kezéhez alperes részére befolyt pénzek egy részét alperes ügyeibe való befektetés végett kellő előlegek hiányában, és részben bíróilag a múltban már részére megállapított ügyvédi dij és kiadás fedezésére elszámolási kötelezettséggel visszatartotta, ily jogos oknak nem tekinthető, a megállapodás életbe és hatályba lépését a jövőre nézve maga akadályozta meg, és igy felperes, kitől a részére a jövő időben biztosított előnyök elvonattak, a maga részéről sem köteles alperest a megállapodás fenállása esetére biztosított előnyökben részesíteni. Ezekből kifolyólag nem sértett a felebbezési bíróság jogszabályt azzal, hogy alperesnek az önmaga által hatályvesztetté tett megállapodásra alapított kifogásait elvetette, s egyrészt nem tekintette időelőttinek felperes dij- és kiadásbeli követelését amiatt, hogy az ügy még be nem fejeztetett, másrészt nem adott helyt alperes ama kifogásának, hogy azokban az ügyekben, a melyekben alperes részére annak ellenfelétől a követelés be nem folyt, az ügyvéd díjkövetelésével ezúttal elutasittassék, azokban az ügyekben, a melyekben alperes követelése az ellenféltől csak részben folyt be, az ügyvéd dija csak a befolyt követelés részarányában ítéltessék meg, a tárgyalás előtt megszűnt ügyekben pedig az ügyvédnek csak a megállapodás 7. pontjába foglalt scálának megfelelő díjösszeg ítéltessék meg. A beszámítási kifogás elvetését illetőleg pedig alperes éppen nem hozott fel tüzetesen oly panaszt, hogy a felebbezési bíróság akár a tényállást valamely jogszabály sértésével állapította volna meg, akár pedig hogy a jogszabálysértés nélkül megállapított tényállásra az anyagi jogszabályt vagy helytelenül alkalmazta, vagy mellőzte volna, már pedig a sommás eljárási törvény 190. §-a szerint a felülvizsgálati kérelemnek magában kell fog-