Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

22Ó sitottakkal kicserélte volna. Minthogy pedig az angol bank az általa kiállitottaknak jelzett bankjegyek beváltását megtagadta és azokat hamisaknak nyilvánította, kétségtelen, hogy az, ki e hamis bankjegyeket tovább adta, az ebből eredő kárért felelős. Minthogy pedig felperes a S. A. czégnek perlési uton hozott marasztaló ítélet alapján fizetett, alperestől kára gyanánt mindannak megtérítését követelheti, amit ő az ítélet alapján fizetni volt kénytelen ; az a körülmény pedig, hogy felperes a tőzsdebiróság előtt inditott kereset ellen hatásköri kifogást nem tett és a bankjegyek azonosságát nem tagadta, alperes kötelezettségét meg nem szünteti ; mert felperes, aki alkalmazottjainak meghallgatása utján meggyőződhetett a S. A. czég igényének alaposságáról, csak a jóhiszemű kereskedőhöz illően járt el, midőn a jogos igény érvényesithetése elé perbeli kifogásokkal akadályokat nem gördített. Mindezek alapján alperest a kereseti tőke s járulékai fizetésére kötelezni kellett. (1898 szeptember 23. 86607/98. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Annak előrebocsátásával, hogy azt a körülményt, hogy az S. A. által az angol banknál a Credit Lyonnais utján praesentált bankjegyek hamisak voltak, felebbezésében már alperes is beigazoltnak tekinti, az elsőbiróság ítélete a benne felhozott egyéb indokoknál fogva s azért hagyatott helyben ; mert ámbár S. A. azt, hogy a londoni útjára magával vitt összes pénz felperestől vétetett, csak olyképp tanúsította, hogy erre ugy emlékszik, és ámbár ezen tanú vallomása szerint a S. A. czég üzletének pénztárosa által G. I. utján felperestől vásároltatott angol bankjegyekből a tanú csak 7 darabot vett át, egy darabot pedig dr. D. F. tanú vett át, aki saját vallomásában nem emlékezik arra, hogy ki adta át neki a D. a. becsatolva volt, utóbb az angol bank által visszatartott bankjegyet ; az összes kihallgatott tanuk vallomásainak s ezek közt S. A.-nak az E. a. kérdőpontok 4. bekezdése adott azon vallomásának a sommás eljárási törvény 215. és 64. §-ai értelmében mérlegelése mellett, hogy a G. által hozott bankjegyek azonosak a Credit Lyonnais által visszatartott bankjegyekkel, ezen vallomásokat egybevetve az elsőbiróság által is kiemelt azon körülménynyel, hogy alperes a bank-