Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

159 által bizonyítva lett, hogy mult 1898. évi augusztus hó 9 én Lip­pán, néhai V. J. vádlott parancsa folytán egy cséplőgép moz­gonyát körülbelül 500 lépésnyi távolságra el akarta szállítani, szállítás közben azonban a mozgony egyik kereke egy gödörbe került és az ez által okozott rázkódás folytán a kazánban levő gőz és meleg víz a biztonsági szelepen kifecscsent és a mozgony elé fogott ökröket érte, melyek megijedve, néhai V. J., a ki azokat fékezni igyekezett, a földre leteperték, és a mozgony kereke rajta átment. Néhai V. J. azután az ennek folytán szenvedett sérülések következtében még aznap elhalt, mint ez az iratoknál elfekvő bonczjegyzőkönyv és az erre alapított szakértői vélemény­ből kitűnik. Tekintve, hogy a vádlott maga beismeri, hogy a biztonsági szelepet le nem zárta és a meleg vizet a kazánból ki nem eresztette, de tagadásával szemben a tanuk eskü alatt tett nyilatkozatával bebizonyíttatott az is, hogy a gőzt sem bocsátotta ki, hogy a gőzgép szállítása az ő felügyelete mellett az általa ki­jelölt ut irányában történt, a bekövetkezett eredményt tehát mulasztásai idézték elő, ama védekezése pedig, hogy az elhalt nem az általa kijelölt uton teljesítette a szállítást, hanem rövidebb és rosszabb uton, a fent hivatkozott tanuk vallomásával meg lett czáfolva ; mindezek alapján megállapittatott, hogy ez által rendes foglalkozásának szabályait hanyagságból vagy vétkes gondatlan­ságból megszegte, miért is a Btk. 590. §-ába ütköző és 291. §. szerint minősülő emberölés vétségének tényálladékát megállapítani és őt abban bűnösnek kimondani és a fent kimért büntetéssel sújtani kellett. A büntetés kimérésénél súlyosító körülmények hiányában enyhítőnek vette a kir. törvényszék vádlott rovatlan előéletét, hogy az elhalt szintén nem járt kellő óvatossággal, midőn a vadult ökröket fékezni igyekezett, hogy vádlott több tagból álló családját hosszabb szabadságvesztés-büntetése igen nehezen súj­taná, vagyontalanságánál fogva pedig a Btk. 291. §-ában meg­határozott pénzbüntetés minimuma is esetleg vagyoni romlását idézhetné elő, miért is a pénzbüntetés mennyiségének megálla­pításánál a Btk. 92. §-ának alkalmazása indokolt. A temesvári kir. itélő tábla: A kir. törvényszék ítéletének megváltoztatásával vádlottat az ellene emelt vád és következményei alól felmenti.

Next

/
Thumbnails
Contents