Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

6i. A raktározási ügylet jogi természetéből, mely szerint a raktározott áru feletti rendelkezési jogot csak az szabályozza, hogy kinek a nevére lett az áru a raktárba beszállítva, illetve, hogy ki szerzett a kiadott raktári, vagy zálogjegyre jogot: az folyik, hogy a mennyiben a felperes az árut a saját nevére raktározandóan szállította be az alperes czég raktárába s a mennyiben a felperes részéről beszállított terményekre vonatkozó raktározási jegy még a felperesnek ki nem adatott s így a felperesnek a termények feletti rendelkezési joga a raktárjegyek beszolgáltatása által korlátozva nincs, az alperes pedig a felperes ellen raktározási díj iránt igényt nem támasztott és a felperes igényének érvényesítését törvényes foglalás sem akadályozza, a felperes az általa saját neve alatt és a saját rendelkezési jogának fentartása s ennek az alperes részéről való elismerése mellett, az alperesnél raktározott áruk felett szabadon rendelkezhetik, a raktáros pedig a felperes kívánatára az árukat kiszolgáltatni, vagy azok meg nem létele esetén azok értékét megtéríteni tartozik. A raktározási ügylet jogi természete kizárja azt, hogy figyelembe vétethessék az a kérdés is, vajon a raktározott termények a felperes tulajdonát képezték-e s megillette-e azok felett a letevőt a jogi rendelkezés ? A kereskedelmi törvény 439. §-a értelmében a közraktári vállalat köteles ugyan a nála letett árukról közraktári jegyet kiállítani, de a közönséges raktározási vállalat, neki beraktározás végett átadott árukról, raktárjegyet kiállítani a törvény által kötelezve nincs. (1900 május 1. 53. sz. a.) A kassai kir. ítélő tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja s ha a felperes pótesküt tesz arra : «hogy ö az 1896. év nyarán 805 mm. s 20 kilo búzát, 135 mm. s 75 kilo zabot és 120 mm. s 92 kilo árpát, azzal a kijelentéssel, hogy azok felett az O. I. elleni igényeit biztosítandó a rendelkezési jogot magának