Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

133 Ezt a kérdést tagadólag kell eldönteni. Az üzletszabályzat ói. §. 4. p. intézkedése az elévülési határidőt nem a fuvardijkövetelésekre vonatkozólag állapítja meg, hanem a dijszabás helytelen alkalmazásából és a fuvardíj helytelen kiszámításából eredő követelésekre vonatkozólag. Minthogy pedig a fuvardíj a fuvarlevélben foglalt adatok alapján számíttatik ki, a fuvardíj-pótlék követelésének alapja pedig az üzletszabályzat 53. §. 7 —10. pontjai szerint az, hogy a feladó a fuvarlevélben az adatokat helytelenül irta be, illetve, hogy a feladó a kocsit a megengedett mértéken tul megterhelte, minthogy eszerint a fuvardíj pótlék követelés alapja a feladónak a fuvarlevél kitöltése vagy a kocsi megrakása körül követett helytelen eljárása, nem pedig a dijszabás helytelen alkalmazása vagy a fuvardíj helytelen kiszámítása, ennélfogva a fuvardij-pótlék követelést az üzletszabályzat 61. §. 4. pontja kivételes elévülési szabálya alá vonni akkor sem lehet, ha a fuvardij-pótlék tisztán fuvardíj jellegű és nem a fuvardíj és bírság jellegét együttesen magába foglaló követelés volna. Az üzletszabályzat 61. §-ában foglalt szabály ez értelmezésének helyességét a szabály czélja és a szabálynak az üzletszabályzat 91. §-ában foglalt elévülési szabálylyal való összehasonlítása bizonyítja. A fuvardíj kiszámítása gyakran nagyon bonyolult számtani müvelet, a mely a vasút feladata és a melynél a számítási hibák, csalárdság előfordulhatnak. Ellenben az áru minőségének a fuvarlevélben való kitüntetése és a vasúti kocsi megrakása a feladó kötelessége és fuvarlevél adatainak helytelen kitüntetése és a kocsi túlterhelése rendszerint csalárdság vagy vétkes gordatlanság következménye. Már pedig a csalárdság és vétkes gondatlanság által okozott kárból eredő követelésekre vonatkozólag a vasúti üzletszabályzat 91. §-a külön szabályt tartalmaz, amely a vasút ellenében az ily követeléseknek elévülési határidejét három évben, tehát a csalárdság és vétkes gondatlanság esetein kivüli esetekre megszabott egy évi elévülési időnél hoszszabb időben szabja meg és ebből is következik, hogy az üzletszabályzat 61. §-ában meghatározott egy évi elévülési határidő czélja az, hogy az a csalárdság és vétkes gondatlanság nélkül előfordulni szokott számitási és dijszabás alkalmazási hibákra, nem pedig a csalárdság vagy vétkes gondatlanság rendszerinti fenfor-