Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

szeptember hó 6-án felvett alap végrehajtási jegyzőkönyben a 13—T-S- tétel alatt jegyzett s összesen 510 frtra becsült és felülfoglalt ingóságok az 1898. évi február hó 7-én megtartott árverés elől elvonattak. K. Zs. nem tagadta, hogy a fentiek szerint lefoglalt ingóságokat a szükségtől kényszerítve eladta azért, hogy tartozásait fizethesse ; védekezésül felhozza, miszerint felhatalmazva érezte magát a lefoglalt ingók eladására azért, mivel a lefoglalt áruk üzletében hagyattak, azok zár alá nem vétettek s az üzlet nyitva hagyatott. Az előadott tényállás mellett, tekintve elsősorban azt, hogy a jelen ügy elbírálásánál az 1897. évi szeptember hó 6-án eszközölt alapfoglalási jegyzőkönyvben a 13—15. tétel alatt összeirt és 510 frtra becsült áruknak az árverés alóli elvonása szorosan véve az ítélkezés keretébe nem vonható azért, mert az alapfoglaltak javára az árverés nem kéretett, továbbá mert a végtárgyalás során a vádlott elfogadhatóan igazolta, hogy az 1897. évi szeptember hó 6-tól 1898. évi február hó 7-ig, vagyis az alapfoglalás és az árverés közti időben részint az alapfoglaltatóknak, részint adóba és házbérbe, részint egyéb váltóbeli tartozásába 900 frtot meghaladó összeget, nevezetesen G. I. Fiai czégnek 111 frt 50 krt, H. czég alapfoglaltatónak 250 frtot, váltókövetelésekbe 360 frton felül, adóban és házbérben és mint különben is előnyös tételekben 85 frtot s 124 frtot fizetett, végre, mert abból a körülményből, mely szerint a lefoglalt áruk nyilt üzletében szoros zár alá vétel nélkül visszahagyattak, jóhiszemüleg vélhette vádlott azt, hogy a lefoglalt árukat hitelezői kielégítésére fordítja, elárusíthatja, az pedig igazolt ténynek vehető, hogy az alapfoglalástól az árverésig 510 frtnál jóval nagyobb összeget fizetett hitelezőinek, következésképp a vád tárgyát a 3 vég everlasztin és 7 darab tehénbőrnek az árverés alóli elvonása képezheti, mely tárgyak összes becsértéke a vonatkozó végrehajtási jegyzőkönyvek szerint 148 frt 50 kr.; tekintve, hogy a vádlott eddig büntetve nem volt, hitelezőinek az árverésig folyton fizetett, tehát őt a tekintetben mi sem terheli, hogy a végrehajtatok által nyitva hagyott üzletéből eladott áruk vételárából magának bármit is visszatartott, ezen felül hitelezőinek jó része büntetést nem kiván, mely körülményből okszerűen következtethető az, hogy a vádlott az őt terhelő jogtalan