Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

iog abban a tudatban, hogy ő vele szemben eljárni a késmárki kir. járásbíróság nem illetékes, a Btk. 91. §. alkalmazása mellett megfelelően büntetni kellett. ([899 február 27. 763/99. sz. a.) A kassai kir. tábla: Minthogy a fenforgott körülményeknél fogva a vádlott nyilatkozatai és magatartása nem tekinthetők olyan veszélyes fenyegetésnek, aminőt a Btk. 165., illetve 167. §. meghatározása feltételez, hanem vádlottnak eme kihivó nyilatkozatai s a hatósági tekintélyt el nem ismerő rakonczátlan magatartása sértő jelentésüknél fogva a hivatalos eljárásban volt albiró irányában elkövetett, a Kbtk. 46. §-ába ütköző hatóság elleni kihágás tényálladékát állapitiák meg : ez okon a kir. tábla vádlottat a Kbtk. 46. §-ába ütköző hatóság elleni kihágásban mondja ki bűnösnek s ezért őt a felhívott §. alapján 50 frt, behajthatlanság esetében a 22. §. rendelkezéséhez képest 5 napi elzárásra átváltoztatandó pénzbüntetésre itéli. Egyebekben az elsőbiróság Ítéletét indokaiból helybenhagyja. (1899. évi május hó 25-én. 2677/99. sz. a.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy vádlott ellen a fenforgó vádbeli cselekmény elkövetésekor lopás vétsége miatt a helyszínén foganatosított vizsgálati eljárás alkalmával a vádlott a csatolt jegyzőkönyv szerint a kir. tábla Ítéletében említett «kihivó nyilatkozatai s a hatósági tekintélyt el nem ismerő rakonczátlan magatartása» miatt az eljárást teljesített kir. albiró által jogerősen az államkincstár czéljaira fizetendő 50 frt pénzbirsággal büntettetett ; tekintve, hogy azután az eljáró bíró a tárgyalás folytatását megkísérelvén, a jegyzőkönyv szavai szerint az ügy letárgyalható nem volt, mivel vádlott többek között nemcsak a tanuk ellen erőszakoskodott s a károst meggyalázó kifejezésekkel illette, de társait a bíróság ellen izgatta és fenyegető magatartást tanúsított ; tekintve, hogy az eljáró kir. albirónak azt az előadását, hogy a vádlott fenyegető magatartása miatt a hivatalos eljárást abbanhagyni kényszerült, a jelen volt tanuk bizonyítják ; tekintve, hogy a felsorolt adatok alapján megállapítandó, hogy a vádlott ellen fenforgó vádbeli cselekmény két részre oszlik, és egyik részét képezi az, amely miatt rendbüntetéssel illettetett, a második részét pedig képezi az, amely miatt a hivatalos eljárás abban hagyatott s amelyet a kir. törvényszék hatóság elleni erőszaknak