Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

59 vényszék Ítéletét részben megváltoztatja, T. V. vádlottat az elsőbirói ítélet szerint terhére rótt rágalmazás vétsége helyett a Btk. 261. §-a alá eső becsületsértés vétségében nyilvánítja bűnösnek. Indokok: Az elsőfokú bíróság ítéletében felemlített tanuk közül csupán D. M. és M. M. bizonyították az E. G. magánvádló által panaszolt ténybeli állitásnak megtörténtét, míg B. M. tanú vizsgálati vallomásától eltérően a tárgyaláson a panaszolt cselekmény megtörténtét nem bizonyította. Ezek szerint az eljárás során bizonyítást nem nyervén, hogy a vádlott a panaszolt ténybeli állítást többek előtt tette volna, a panaszolt cselekményben a Btk. 258. §-a alá nem vonható rágalmazás tényálladéka megállapítható nem volt. Miután pedig a Btk. 270. §. 2. pontja értelmében csak a rágalmazás ténye üldözhető hivatalból, a panaszolt cselekménynek hivatalból való üldöztetése is megszűnt. Ellenben figyelemmel arra, hogy M. M. felsőbb hatóságnál panaszként jelentette fel azt az esetet, amely szerint a magánvádló főszolgabíró a tanú személyének egybekapcsolásával sértetett a vádlott által, s ez okból, mig a most nevezett tanú kifogás alá nem vehető s mert a két tanú által igazolt szavak használata a magánvádlóra nézve minden esetre meggyalázó s mert a magánvádló panaszát kellő időben terjesztette elő, vádlott ellenében a magánvádra üldözendő, a Btk. 261. §-a alá eső becsületsértés vétségének tényálladéka fenforog. Mindezeknél fogva a kir. törvényszék ítéletének részben való megváltoztatásával a vádlott az elsőbirósági ítélet szerint megállapított hivatalból üldözendő rágalmazás helyett, a csupán magánvádra üldözendő, a Btk. 261. §-a szerint minősülő és büntetenda becsületsértés vétségében volt bűnösnek kimondandó, s a fenforgó enyhítő körülményekre tekintettel bűnösségéhez mérten büntetendő. Egyebekre nézve a kir. itélő tábla a kir.. törvényszék ítéletét az itt felhozottakkal nem ellenkező többi vonatkozó indokoknál fogva hagyta helyben. (1899 szeptember 12. 2720 sz. a.} A kir. Curia: A kir. itélő tábla ítélete megváltoztatik és ugy a minősítés, mint a büntetés tekintetében a nagyváradi kir. törvényszék ítélete hagyatik helyben az abban felhozott indokokból és azért, mert a vizsgálat és részben a főtárgyalás folyamárt