Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVII. kötet. (Budapest, 1900)

4 megelőzőleg olyan kielégítést nyert, melyhez joga még akkor nem volt. Előadta ugyanis, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló, közadós által elfogadott, fia E. Manó által kibocsátott, 1480 frtos váltó 1894 szeptember elején négy hónapra lett alperes által s illetve az alperesi czég tulajdonosa L. Sámuel által a közte és közadós közötti szóbeli megállapodásnak megfelelően megújítva. Ennek daczára L. Sámuel a közadóstól kitöltetlen állapotban nyert váltót egyoldalúan, 1894 október 5-iki lejárattal töltötte ki és igy tulajdonképpeni lejárata előtt eszközölte ki annak alapján a sommás végzést és a kielégitési végrehajtást, mivel a vele összejátszó és őt kedvezményben részesíteni kivánó közadós vele mint sógorával szemben a sommás végzés ellen kifogásokat nem adott be. Az 1881. évi XVII. tcz. 27. §. 3. pontja alapján kérte a megtámadott kielégitési végrehajtást összes jogkövetkezményeivel együtt a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak nyilvánítani, a lefoglalt ingóságokat és követeléseket a végrehajtási zár alól feloldani és a végrehajtás rendjén alperes javára már kiutalt és ez által felvett 806 frt 29 kr. tőke s járulékai megfizetésére alperest kötelezni. Alperes mindenek előtt kifogást tett a váltóbiróság hatásköre ellen. Érdemben tagadta, hogy a végrehajtás alapjául szolgált váltókövetelése esedékesség előtt érvényesíttetett, hogy tudomással birt volna a váltó beperlése alkalmával arról, hogy közadós fizetéseit megszüntette és hogy más hitelezői is vannak és hogy az alperesi czég tulajdonosa L. Sámuel közadóssal sógorsági viszonyban állna és hogy közadós csődbejutása idején bejegyzett kereskedő lett volna. Előadja, hogy közadós neki a 3. 7. a. könyvkivonat szerint 1894 szeptember 16-án tartozott volna megvett kukoricza árában 1480 frtot fizetni, mely tartozás biztosítására alperesnek fedezeti váltót adott volt. E tartozás vagy a közadós terményeinek a napi árfolyam szerinti átadásával, vagy ha az a terményét másnak adná el, készpénzzel lett volna megállapodásuk szerint fizetendő. Közadós már 1894 szeptember i-én fia, E. Manó utján egy uj fedezeti kitöltetlen váltót küldött L. Sámuelnek és az utóbbi azt azon megállapodás mellett vttte át, hogy az a közadós terményeiből vagy azok árából lesz fizetendő. Közadós azután már 1894 szeptember-